osztályvezető majd főosztályvezető-helyettes
Földművelésügyi Minisztérium 1889-1967
1951 - 1954
osztályvezető
Országos Tervhivatal (OT)
1955 - 1960
elnökhelyettes
Országos Tervhivatal (OT)
1960 - 1962
miniszter
Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium
1967 - 1975.07.04
rektor
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Budapest
1975 - 1986
tanszékvezető egyetemi tanár
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Budapest
1975 - 1991
Dimény Imre az elemi iskoláját szülőhelyén, a Háromszék vármegyei Komollón 1928-1933 között végezte el. Középiskolai tanulmányokat Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson folytatott, ahol érettségizett is 1941-ben. Ezután a Kolozsvári Gazdasági Akadémia és a Kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola hallgatója lett. Az egyetem elvégzése után 1945 és 1975 között a mezőgazdasági igazgatás különböző területein tevékenykedett. 1945-től gazdasági felügyelő volt Nagylétán – a mai Létavértesen –, majd 4 év múlva, 1949-1950-ben Berettyóújfaluban a Bihar megyei Mezőgazdasági Igazgatóság előadójává nevezték ki. 1950-től a Gépállomások Szabolcs-Szatmár megyei Központjának főagronómusa, majd 1951-ben Budapestre került a Földművelésügyi Minisztériumba, a Gépállomások Főigazgatóságára, ahol előbb osztályvezető, majd főosztályvezető-helyettes lett. 1954-1955-ben a Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatójává nevezték ki, 1955-ben pedig ismét Budapestre helyezték osztályvezetőként az Országos Tervhivatal Mezőgazdasági Főosztályára, majd elnökhelyettes lett az Országos Tervhivatalban 1960 és 1962 között. 1963-tól három évig osztályvezetőként dolgozott az MSZMP KB mellett működő mezőgazdasági osztálynál és egyidejűleg az MSzMP KB póttagja is volt. Mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri posztot töltött be a Fock-kormányban 1967. április 14-étől 1975. május 15-éig, 1975. május 15-től 1975. július 4-ig pedig a Lázár-kormányban, valamint a Központi Bizottság tagja volt.
1975-től az oktatás területén működött. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen 1975-től egyetemi tanár és tanszékvezető volt egészen 1991-ig, 1975-1986-ig a rektori posztot is betöltötte. Megszervezte az Ökonómiai Intézetet, amelynek igazgatója is volt. Az egyetemhez kapcsolta az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetet. 1992-től a SZIE Élelmiszertudományi Kar, élelmiszeripari gazdaságtan tanszék tudományos tanácsadója és 1995-től professzor emeritus volt. Tudományos tevékenysége már mezőgazdaság-irányítási munkája mellett megkezdődött. 1953-1958 között Erdei Ferenc levelező aspiránsa volt, 1960-ban a mezőgazdasági tudomány kandidátusa fokozatot és az egyetemi doktori címet szerezte meg. 1962-1975 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára lett. 1993-2000-ig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Doktori Tanácsának, továbbá a Debreceni Agrártudományi Egyetem és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Habilitációs Bizottságának tagja volt. 2000-ben és 2001-ben a Szent István Egyetem Doktori Bizottságának elnöke volt (agrárműszaki, agrár-közgazdasági és interdiszciplináris tudományterületen).
1972-ben akadémiai doktori fokozatot szerzett, 1982-ben az MTA levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává választották. 1976-tól a Magyar Tudományos Akadémia Agrárműszaki Bizottságában elnök lett, a Tudományos Minősítő Bizottságban bizottsági elnök volt 32 alkalommal, illetve opponens 29 alkalommal. 1976-tól tagként az MTA Agrár-közgazdasági Bizottságában működött, 1995-2000 között az akadémia Doktori Tanácsa Agrárökonómiai Szakbizottságának is tagja volt. Az Állami- és Kossuth-díj Bizottságban 1967-1991-ig tagként, ugyanitt a mezőgazdasági albizottságban elnökként munkálkodott.
A Magyar Agrártudományi Egyesület Agrárgazdasági Társaságának 1961 és 1980 között az elnöki, magának a Magyar Agrártudományi Egyesületnek pedig 1963-1991 között az alelnöki posztját töltötte be. Nemzetközi agrártudományi és agrár-közgazdasági egyesületeknek, így a Centre International de Gestion Rurale (CIGR) Magyar Nemzeti Bizottságának, az International Society for Horticultural Science-nak (ISHS) és az European Association of Agricultural Economists-nak (EAAE) is tagja volt.
Tevékenyen részt vett bizottsági tagként egyes mezőgazdaság-tudományi folyóiratok szerkesztésében is mint az Acta Agronomica Hungarica című folyóiratéban 1975-től, az MTA Agrártudományok Osztálya Tájékoztatójának szerkesztésében 1990-től, 1980 és 1991 között tagként a Tudomány és mezőgazdaság, 1988-1992 között pedig párhuzamosan az Agrárvilág szerkesztő bizottságában elnökként tevékenykedett.
Sokat publikált, 15 tudományos könyvet, monográfiát írt, a tudományos cikkeinek száma meghaladja a 200-at, a népszerűsítő cikkeké, illetve a tudományos jellegű előadásoké pedig eléri a 300-at.
Eötvös Loránd-díjjal tüntették ki 1986-ban, az Arany János Közalapítvány Darányi Ignác szakkuratóriumi díját nyerte el 1998, 2003-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2007-ben pedig Széchenyi-díjas lett.
Dimény Imre 2017-ben hunyt el életének 95. életévében
(Forrás: Az MTA köztestületének tagjai: www.mta.hu; Z. Kiss László: Dimény Imre köszöntése 85. születésnapján In: Kertgazdaság, 40. (2008.) 1:93-94.; Magyar Nagylexikon, 3. kötet, Bp., 1998))