Apja, Lukács János mezőgazdasági munkásként, bányászként, később községszolgaként,
anyja, Schneider Anna napszámosként kereste a család kenyerét.
Az általános iskola kijárása után 1950-től a Komlói Állami Építőipari Vállalatnál dolgozott,
és kitanulta a kőműves szakmát. 1953-ban felvették a Magyar Dolgozók Pártjába,
1954-től munkahelyén az állampárt ifjúsági szervezete, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége
függetlenített titkáraként tevékenykedett. 1957-től a DISZ utódaként megalakított
Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Komlói Városi Bizottságának politikai munkatársa,
majd titkára, 1961-től a KISZ Baranya Megyei Bizottságának titkára, 1964–1972
között megyei első titkár volt. KISZ-es évei alatt Moszkvában elvégezte a Komszomolfőiskolát,
később a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Főiskoláját.
1972-ben az ifjúsági mozgalomból az MSZMP Pécsi Városi Bizottsága pártszervező
és gazdaságpolitikai titkáraként áthelyezték a pártapparátusba. 1975-ben a pécsi városi,
1980. márciusban a Baranya megyei pártbizottság első titkára lett, az MSZMP XIII.
kongresszusán (1985. március 25–28.) pedig bejutott a „pártparlamentnek” számító
Központi Bizottság soraiba. 1987. június végén a KB Titkárságának tagjává választották,
így 33 év vidéki „szolgálatot” követően az egyik legmagasabb tisztség birtokosaként
került fel a budapesti pártközpontba. Pártszervező KB-titkárként ő felügyelte
a KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályát és a Pártgazdasági és Ügykezelési Osztályt,
megkapta a KB Ifjúságpolitikai Bizottsága és Pártépítési Munkaközössége elnöki
posztját (utóbbinak 1980. márciustól volt tagja). Az MSZMP 1988. májusi 20–22-i országos
pártértekezletén a Politikai Bizottság tagja lett. 1988. júliusban az Ifjúságpolitikai
Bizottság helyett a PB-ből kibukott Lázár György utódaként átvette a Káderpolitikai
Bizottság vezetését, amelynek munkájában 1986. márciustól tagként már részt vett.
A KB 1988. novemberi 22-i ülése után, amelyen megszüntették az Országgyűlés, a
kormány és az államhatalmi szervek közvetlen irányítását (a káderhatáskört azonban
nem törölték el), a KB osztályait és a mellettük működő munkabizottságokat is átszervezték.
Ettől kezdve a PTO-utód Pártpolitikai Osztályt felügyelte, és a megszűnt
Pártépítési Munkaközösség és Káderpolitikai Bizottság helyében felállított Pártpolitikai
Bizottság elnöki tisztét látta el. 1989. április 18-án az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága
elnökévé választották, így a párt szervezeti szabályzata értelmében minden
más pártfunkciójáról le kellett mondania. A PB-ből április 12-én már erre hivatkozva
hagyták ki, KB-titkári állásától és a KB-tagságtól május 8-án vált meg. Az MSZP 1989.
október 7-i megalakulása után – még az MSZMP Elnöksége szeptember 28-i döntése
értelmében – 1989. november 1-jével korkedvezménnyel nyugdíjba vonult.