Született: Kakucs, 1911.08.03

Meghalt: Budapest, 1983.01.14

Iskolai és iskolán kívüli képzés:

- hat hónapos pártiskola

Párt- és tömegszervezeti tagság:

1942 Szociáldemokrata Párt
1945 - 1948.06.12 Magyar Kommunista Párt
1948.06.12 - 1956.10 Magyar Dolgozók Pártja
1956.11 - 1983.01.14 Magyar Szocialista Munkáspárt

Pártfunkció:

első titkár	MDP Szatmár-Bereg Megyei Bizottsága		1949.02 - 1950.01
első titkár	MDP Zala Megyei Bizottsága		1950.02.20 - 1953.06.30
első titkár	MSZMP Zala Megyei Bizottsága		1957.01.31 - 1962.02.08
osztályvezető	MSZMP Központi Bizottsága	Tudományos és Kulturális Osztály	1962.01.30 - 1963.12.05
első titkár	MSZMP Budapest XIX. Kerületi Bizottsága		1964.01 - 1965.09

Munkahely, egyéb foglalkozás, szolgálat, jogviszony:

országgyűlési képviselő Országgyűlés 1949.05.15 - 1967

Szerkesztett életrajz:

Apja, Darabos János gipszszobrászsegéd, majd gyári munkás volt, anyja, Pusztai Mária
szintén gyárban dolgozott.
Az apai foglalkozást követve gipszszobrászatot tanult, 1928-ban szerezte meg segédlevelét, később elvégezte az Iparművészeti Iskolát is. Szobrászként és keramikusként dolgozott, 1939-ben önálló kiállítása volt a Műcsarnokban. 1942. januárban belépett a Szociáldemokrata Pártba. 1944-ben nem tett eleget a katonai behívóparancsnak,
a szovjet csapatok bevonulásáig lakóhelyén, Pestszenterzsébeten bujkált.
1945. januárban átigazolt a Magyar Kommunista Pártba, a párt pestszentlőrinci
szervezete propagandistája, később káderese, a hat hónapos pártiskola elvégzése után
1947. júliustól városi párttitkár volt. 1947. decembertől az MKP, illetve 1948. júniustól a Szociáldemokrata Párt beolvasztásával létrejött Magyar Dolgozók Pártja Szatmár vármegyei bizottsága (első) titkáraként tevékenykedett. 1950. márciusban a Zala megyei
pártbizottság élére helyezték át. 1953. májustól az Elnöki Tanács titkáraként a kollektív
államfői testület hivatali apparátusát vezette.
1956. áprilisban népművelési miniszterhelyettessé nevezték ki. Az 1956. októberi
forradalom alatt posztjáról leváltották, a második szovjet intervenció (november 4.)
után 1957. januárig rangidős tisztviselőként ő irányította a minisztérium munkáját. 1957.
februárban előbb a forradalom idején széthullott MDP helyébe lépő Magyar Szocialista Munkáspárt pártszervezőjeként, majd megyei első titkárként visszakerült Zalába.
Az MSZMP 1957. júniusi országos pártértekezletén a Központi Bizottság póttagja, a
VII. kongresszuson (1959. november 30–december 5.) rendes tagja lett. A téeszesítés
harmadik hulláma idején megyéjében több erőszakos cselekmény, halálos kimenetű
baleset is történt, ezeket a központi akarat végrehajtójaként igyekezett elbagatellizálni,
az ügyeket nem kivizsgálni. 1962. márciustól 1963. decemberig az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztályát vezette (e tisztében tagja volt a KB mellett működő Agitációs és Propaganda Bizottságnak is). Egy 1963. októberi jelentésében műszaki okokra
hivatkozva javasolta a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház lebontását és az Izabella utcai
teátrum felépítését. 1964. januártól a Budapest XIX. kerületi (kispesti) pártbizottság
első titkára volt. 1965. szeptemberben saját kérésére felmentették megbízatásából,
majd nyugdíjazták. Az MSZMP XI. kongresszusán (1966. november 28–december 3.)
kimaradt a KB-ból, 1967-ben 1949-től folyamatos parlamenti mandátumától is megvált