Győrött született 1916. március 24-én, édesapja postai altiszt volt. Szülővárosában végezte el az elemi és a polgári iskolát, valamint 1936-ban a tanítóképzőt, ahol tanítói végzettséget szerzett. 1936 és 1937 között a győti Linum-Taussig Szövőgyárban volt munkás, 1937 és 1939 között pedig laboráns. 1939–1941 között tényleges katonai szolgálatát teljesítette (Győrött, aztán Erdélyben), leszerelése után, 1941-ben visszatért korábbi munkahelyére. 1941 és 1945 között katonai és frontszolgálatot teljesített a 46. gyalogezrednél. Lengyelország és Szlovákia területén vett részt a harcokban, főhadnagyi rangig vitte. 1945. február 11-én térdlövést kapott, s Bécsbe, onnan pedig a németországi Gangkofen magyar tábori kórházába került, ahol megoperálták. 1945 októberében kórházvonattal jött vissza Magyarországra, s feleségével, aki tanítónő volt, a Fejér megyei Bicskén telepedtek le. 1946-ban a szomszédos Mány község római katolikus elemi népiskolájánál volt óraadó-helyettes, majd 1947 és 1948 között a Somogysimonyi R. Kat. Elemi Népiskola, 1948 és 1950 között a Somogysimonyi Általános Iskola tanítója volt. 1950 augusztusában a Marcali Általános Iskola igazgatójává nevezték ki. 1954-ben a Pécsi Pedagógiai Főiskolán magyar-történelem szakis általános iskolai tanári diplomát szerzett. 1961-ben osztályvezetővé nevezték ki a Kaposvár Városi Tanács V. B: Művelődésügyi Osztályára. 1963. március 3-án megválasztották a Kaposvár Városi Tanács vb-elnökhelyettesének. 1966. augusztus 15-i hatállyal felmentették a megyei tanács vb javaslatára és a pártbizottságok egyetértésével, s szeptember 1-jével kinevezték Balatonboglárra a Kun Béla Középiskolai Kollégium igazgatójának, feleségét pedig ugyanoda nevelőnek. 1971-ben már a Balatonboglári Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyetteseként említik. Az intézményben irodalmi színpadot szervezett és vezetett, amely később Vikár Béla nevét vette fel. 1955 óta párttag, valamint tagja volt a DÉFOSZ-nak, az EPOSZ-nak, a TIT-nek és a Pedagógusok Szakszervezetének. 1954-től 1961-ig a HNF Marcali Járási Bizottságának elnöki posztját is betöltötte, valamint tagja volt a Marcali Községi Tanácsnak és végrehajtó bizottságának. Kitüntetések: Oktatásügy Kiváló Dolgozója. 1995-ben Balatonbogláron halt meg, s ott is temették el.
Források: HU MNL SML XXIII. 3. b. P/986. sz., Somogyi Hírlap, 1995. április 4. 11. p.