Apja, Győri Imre az 1920-as évek végétől a gyomai Kner-nyomdában dolgozott, anyját
Rácz Júliának hívták.
Az elemi és a polgári iskolát Gyomán végezte, majd ugyanott nyomdásznak tanult.
1942-ben szabadult fel, és gépmester lett a Kner-nyomdában. Még ugyanabban az
évben belépett a nyomdászok szakszervezetébe, valamint a Szociáldemokrata Pártba.
1944. májusban behívták munkaszolgálatra Szolnokra, szeptemberben áthelyezték
egy fegyveres alakulathoz, ahonnan két hét múlva hazaszökött Gyomára.
1944. októberben a szovjet csapatok bevonulása után átigazolt a Magyar Kommunista
Pártba. 1945-ben kéthetes pártiskolát végzett, és az MKP gyomai járási bizottságának
ifjúsági felelőse lett. Novemberben Budapestre küldték a központi két hónapos
pártiskolára. A megszerzett tudással felvértezve 1946 elejétől Mezőberényben kéthetes
pártiskolát szervezett és vezetett, majd volt járási propagandista és titkár Gyomán
és Gyulán, később a Békés megyei pártbizottság megbízott ifjúsági felelőse.
1946. novemberben helyezték Budapestre, az MKP Központi Vezetősége Ifjúsági
Titkárságához politikai munkatársnak. 1949. márciusban átkerült az Egységes Parasztifjúság
Országos Szövetségéhez főtitkárhelyettesnek, majd az ifjúsági szervezeteket
összefogó Magyar Ifjúság Népi Szövetségéhez a szervezési osztály vezetőjének. 1949.
szeptemberben a Magyar Dolgozók Pártja kétéves pártfőiskolájának hallgatója lett,
ám a káderhiány miatt már 1951 márciusában kinevezték a KV Agitációs és Propaganda
Osztályára alosztályvezetőnek. 1954-től a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi
Bizottsága Pártfőiskolájának hallgatója volt. Az 1956-os forradalom hírére hazautazott
Magyarországra, belépett az MDP utódaként megalakított Magyar Szocialista Munkás-
pártba, a Belügyminisztérium alkalmazottjaként részt vett a „rendcsinálásban”, majd
1957. februárban visszatért Moszkvába, hogy befejezze tanulmányait.
1957. szeptembertől addigi területén működött tovább, mint az MSZMP KB Agitációs
és Propaganda Osztálya helyettes vezetője. 1962. februárban Szegedre került a városi,
majd a Csongrád megyei pártbizottság első titkárának, e tisztének köszönhetően
1964-től 1975-ig a KB Pártépítési Munkaközösségének tagja volt, 1966. decemberben
az MSZMP KB-ba is beválasztották. Szegedi évei alatt szoros viszonyt épített ki az
ifjabb és idősebb Komócsin Mihály révén helyi, Komócsin Zoltán jóvoltából pedig országos
szinten is nagyhatalmú Komócsin családdal.
1974. márciusban az MSZMP KB Titkárságának tagjává választották, s Óvári Miklóstól
átvette az ideológiai KB-titkár feladatait, ugyanakkor a KB Agitációs és Propaganda
Bizottságában nem elnök, csupán tag lett. 1980. márciusban visszaminősítették
az Agitációs és Propaganda Osztály vezetőjének, amelyet addig KB-titkárként ő felügyelt,
majd 1982. júniusban ebből a székből is felállították. Eredetileg az egyik szocialista
országba szánták nagykövetnek, végül 1982. novembertől 1986. márciusi nyugállományba
vonulásáig az Országos Közművelődési Tanács elnöki posztját töltötte be.
Az MSZMP XIII. kongresszusán (1985. március 25–28.) a KB-ból kikerülve a Központi
Ellenőrző Bizottság tagja lett.