1920. november 17-én született a Fejér megyei Sárszentmiklóson kisparaszti családban. Ketten voltak testvérek. Apja közlekedési rendőr volt Budapesten, majd nyugdíjazását követően a Fejér megyei Sárszentmiklóson gazdálkodott 9 1/2 kh földön. 1939-ben érettségizett a Budapesti X. Kerületi Állami Reálgimnáziumban, majd még ugyanebben az évben, október 1-jén, korengedménnyel bevonult katonának. 1939–1940 között Somorján a 9. honvéd határvadász ütegnél, 1940–1945 között Szamosújváron, majd Kolozsváron, a 26. tábori tüzérosztálynál szolgált. 1941-ben zászlósi rendfokozatot szerzett és a szolgálati ideje leteltét követően bent maradt továbbszolgálatra. 1943-ban beiratkozott a Kolozsvári Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára, de tanulmányait nem tudta befejezni, mert 1944. április 20-án kikerült a szovjet frontra, Kolomea térségébe, majd Dél-Erdélybe, Tordára, ezt követően pedig a magyarországi harcokban vett részt. 1944. december 16-án engedély nélkül megnősült, és kérte tartalékállományba való helyezését, ezért a 25. honvéd anyagi osztályához osztották be lőszernyilvántartónak. 1945 márciusában az ausztriai Wermorsdorfba került, május 10-én szovjet hadifogságba esett. Ott először munkás volt egy szovhozban, majd brigádvezető, tolmács, bérelszámoló, könyvelő, kőbányavezető, végül pedig az oreli tábor élelmezésügyi vezetője. 1946-ban elvégzett egy 3 hónapos antifasiszta és propagandaiskolát Orelben. 1947. december 2-án tért haza. Ezt követően apja 9 1/2 holdas gazdaságában dolgozott, majd 1948. július 1. és 1952. augusztus 15. között az Alapi Gépállomás írnoka volt, de közben, 1949 júniusában áthelyezték a székesfehérvári alközpontba, ahol instruktor, könyvelő, főkönyvelő-helyettes és pénzügyi előadó volt. 1952. augusztus 16. és 1954. szeptember 6. között Csömörön a Gépállomási Igazgatók Továbbképző Iskolájában tanár, 1954. szeptember 7. és 1957. november 16. között a Gépállomási és Gépesítési Főigazgatóságon főrevizor, 1957. november 16. és 1962. március 1. között a Balatonkiliti Gépállomáson igazgató volt. 1962. március 1-től 1963. március 7-ig a Siófoki Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetői tisztségét töltötte be. 1963. március 8-án kinevezték a Kaposvári Járási Tanács vb elnökének, majd 1971. április 26-tól nyugdíjazásáig, 1976. június 30-ig a Kaposvári Járási Hivatal elnöke volt. 1985. március 17-én, Kaposváron hunyt el, sírja a kaposvári Keleti temetőben található. 1953-ban általános mérlegképes könyvelői, 1957-ben okleveles könyvvizsgálói oklevelet szerzett. Két alap- és két középfokú szemináriumot, két szakosító szemináriumot, 1967-ben pedig politikai főiskolát végzett. Orosz és német nyelvismerettel rendelkezett. 1954-ben Nagykőrösön két hónapos átképzésen vett részt, ahol tartalékos alhadnagyi rendfokozatot szerzett. 1950-ben Budapesten négyhónapos gépállomás-könyvelői tanfolyamon előadó és szeminárium-vezető volt. 1958 és 1962 között a Siófoki Népi Ellenőrzési Bizottság tagja, majd elnökhelyettese volt. 1961 és 1975. december 31. között a Siófoki Járásbíróságnál állandó igazságügyi könyvszakértőként működött. 1961-ben az értelmiség számára szervezett filozófiai tanfolyamon előadó, 1962-től a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem Filozófiai Tanszékén tiszteletdíjas tanár, 1974-ben az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán tiszteletdíjas tanára volt. 1975-ben a Somogy Megyei Tanács Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottságának cigány ügyekkel foglalkozó albizottságát vezette. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola szaktanácsadója is volt. 1948. április 1. óta volt párttag (MKP, előtte két napig NPP, majd MDP, 1957-től MSZMP). Tagja volt a FÉKOSZ-nak, a DÉFOSZ-nak, az MSZT-nek, a MEDOSZ-nak, az MHS-nek, az MSZBT-nek, a Közalkalmazottak Szakszervezetének, a HNF elnökségnek, 1963-tól a Kaposvári Járási Politikai Bizottságnak és a Kaposvári Járási Végrehajtó Bizottságnak, 1966-1970 között a megyei pártbizottságnak, 1971-től a megyei tanácsnak, valamint annak Mezőgazdasági Bizottságának és Élelmiszergazdasági Operatív Bizottságának. 1960. március 7-én szóbeli feddést kapott mulasztásért, május 16-án pedig írásbeli megrovást egy traktoros halálos kimenetelű balesetéért. Mindkettő hátrányos jogkövetkezményei alól az 1961. június 12-i határozattal mentesítették. Kitüntetések: I. oszt. tűzkereszt, Szocialista Munkáért Érdemérem (1959), Munka Érdemrend arany fokozat (1965. november 7.), Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozat (1968), Honvédelmi Érdemérem (1969), Tegyünk Többet Somogyért (1969).
Forrás: HU MNL SML XXIII.3.b. Cs/159. szám. HU MNL SML XXIII.247., Somogyi Néplap, 1985. március 22. 6. p.