Bíró József
Született:
Mátraballa, 1915.12.24
Meghalt:
Eger, 1975.08.08
Iskolai és iskolán kívüli képzés:
-
polgári iskola
polgári iskolai végzettség
1931 - 1933
mezőgazdasági szakiskola
kertész
1948 - 1950
Pártfőiskola
politikai képzés
Párt- és tömegszervezeti tagság:
Pártfunkció:
Munkahely, egyéb foglalkozás, szolgálat, jogviszony:
gyümölcskertész
magángazdaságok
1933 - 1943
szervezőtitkár
MKP Mátraballai Községi Bizottsága
1944 - 1946
kormányösszekötő
MSZMP Heves Megyei Bizottsága
1956.11 - 1957.03
vb-elnök
Heves Megyei Tanács V. B.
1965.07.01 - 1969.01.15
Kitüntetések:
1951
Munka Érdemérem
1953
Szocialista Munkáért Érdemérem
1955
Munka Érdemrend ezüst fokozata
1965
Munka Érdemrend arany fokozata
1967.01
Szocialista Hazáért
Pártbüntetések:
1969.10.31
szigorú megrovás
1973.05.04
Szerkesztett életrajz:
1915. december 24-én született Mátraballán. Anyja Kun Jolán, (ismeretlen nevű) apja uradalmi cseléd volt, aki az I. világháborúban orosz hadifogságba esett. Itt a bolsevikok oldalán részt vett az 1917-es októberi szocialista forradalomban. A harcokban valószínűleg elesett, mert évekkel később sem adott életjelet magáról. Bíró József felesége Bocsi Ilona lett, házasságukból két fiúgyermek született. A polgári iskola után mezőgazdasági szakiskolai végzettséget szerzett, majd 10 évig különböző helyeken dolgozott, többek között Budapest környékén gyümölcskertész volt. 1940-ben tagja lett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak, s Csillaghegyen bekapcsolódott a háborúellenes harcokba. 1945-ben már szülőfalujában, Mátraballán volt, ahol megszervezte a helyi kommunista pártszervezetet. 1946 elejére ugyanitt körzeti párttitkár lett. 1946 őszén 2 hónapos pártiskolát végzett. 1946 decemberében a Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága Párt és Tömegszervezetek Osztályára került instruktornak, később ugyanitt osztályvezető-helyettes lett. 1950-től 2 évig pártfőiskolára járt, melyet 1960-ban folytatott, s onnantól kezdve személyi irataiban az egyetemi szociológia szak végzettség volt bejegyezve. 1954 és 1956 között a Magyar Dolgozók Pártja Békés Megyei Bizottságának volt az első titkára. 1956 novemberében kormányösszekötőként Heves megyébe helyezték, ahol egyúttal tagja lett az MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Intéző- és Végrehajtó Bizottságának. 1957 márciusától az MSZMP Heves Megyei Bizottságának a titkára, 1964 februárjától az első titkára volt. 1965. július 1-jén felmentették a megyei első titkári funkcióból - meghagyva végrehajtó- és pártbizottsági tagságát s kinevezték a Heves Megyei Tanács V. B. elnökének. 1969 januárjában a megyei tanácselnöki funkcióból szintén felmentették, egyúttal MSZMP végrehajtó bizottsági tagságát is megszüntették, de meghagyták a pártbizottsági tagságát. A felmentést és annak indoklását az MSZMP Politikai Bizottságával egyeztették. Ennek lényege hivatalosan úgy hangzott, hogy munkájának színvonala a legjobb szándéka ellenére sem éri el azt a szintet, amelyet „a jelenlegi helyzet és a jövő feladatai” megkívánnak. Bíró József ezt követően a nyugdíjaztatását kérte. 1969. október 31-én a megyei pártbizottság szigorú megrovás pártbüntetéssel sújtotta, s visszahívta a megyei pártbizottságból. A nem mindennapi történet mögött az állt, hogy Bíró József az 1968-as csehszlovákiai reformok, illetve az azt követő katonai intervenció idején egy memorandumot szerkesztett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban keletkezett politikai válság rendezésére, amelyet Komócsin Zoltánhoz és Fock Jenőhöz is eljuttatott. (Mindketten tagjai voltak az MSZMP Központi Bizottságának és a Politikai Bizottságnak, Fock Jenő egyben a Minisztertanács elnöke volt.) A szöveg a Központi Bizottság álláspontjával ellentétes politikai nézeteket tartalmazott a csehszlovákiai helyzettel kapcsolatban. A pártbüntetést 1973. május 4-én - nem saját kérésre, hanem a fegyelmi szabályzatban előírt 3 év eltelte után - felülvizsgálták, s törölték. Munkássága során számos kitüntetést kapott, többek közt birtokolta a Szocialista Munkáért Érdemérmet, a Munka Érdemrend arany és ezüst fokozatát és a Szocialista Hazáért Érdemrendet.