Név:
Németh Miklós
Született:
Monok, 1948.01.24
Meghalt:
Beosztás:
titkár
Testület:
MSZMP Központi Bizottsága
Németh Miklós
Született: Monok, 1948.01.24

Párt- és tömegszervezeti tagság:

Pártfunkció:

Munkahely, egyéb foglalkozás, szolgálat, jogviszony:
    elnök Minisztertanács 1988.11.24 - 1990.05.23

Szerkesztett életrajz:
Kisparaszti családban született, apja Németh András, anyja Stajz Margit volt. Apja a család 10 és fél hold földjével 1961-ben lépett be a helyi termelőszövetkezetbe.
Az általános iskolát szülőfalujában, a középiskolát Miskolcon járta ki. 1966-ban a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi Technikumban érettségizett, s felvették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre; még diákkorában, 1968-ban belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. Diplomája 1971-es megszerzése után gyakornokként, tanársegédként, majd adjunktusként az egyetem népgazdaság tervezése tanszékén maradt, mellette az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán politikai gazdaságtant is tanított. 1975. szeptembertől 1976. májusig az International Research and Exchanges Board ösztöndíjával kilenc hónapot az Egyesült Államokban, a Harvard Egyetemen töltött. 1977-től az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézete elemző, kutató osztályán, 1978-tól a tervhivatal Közgazdasági Főosztályán dolgozott osztályvezető- helyettesként, illetve osztályvezetőként.
1981. februárban politikai munkatársként áthelyezték az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaságpolitikai Osztályára, rövidesen alosztályvezetővé, 1983-ban osztályvezető- helyettessé, 1986. december végén osztályvezetővé nevezték ki. Az MSZMP KB 1987. június 23-i ülésén kooptálták a testületbe, és megválasztották a KB gazdaságpolitikai titkárává, ezt követően átvette a KB tanácsadó testületeiként működő Gazdaságpolitikai Bizottság és a Közgazdasági Munkaközösség vezetését is. Az 1988. május 20–22-i – Kádár Jánost és bizalmasait a hatalomból eltávolító – országos pártértekezleten az MSZMP Politikai Bizottságának tagja lett. 1988. októberben az országos lista egyik megüresedett helyén bejutott a parlamentbe.
Az Országgyűlés 1988. november 24-én – a pártfőtitkári poszt megtartása mellett döntő Grósz Károly utódaként – a Minisztertanács elnökének választotta, de akkor még, mivel elődje legtöbb miniszterét megörökölte, inkább miniszterelnök-cseréről, mint kormányváltásról volt szó. A KB 1988. novemberi 22-i határozata következtében, amely deklarálta az Országgyűlés, a kormány és az államhatalmi szervek önállóságát, és megszüntette azok közvetlen irányítását, sikerült tényleges hatalomra szert tennie, s kormányát – amelynek személyi összetételében, a szakértelmet hangsúlyozva, 1989. május 10-én jelentős változtatásokat hajtott végre – a politikai rendszer átalakításának szolgálatába állította, ugyanakkor a piacgazdaságra való áttérés jegyében hozzájárult az úgynevezett spontán privatizációhoz (ezzel a pártállami elit jelentős része politikai hatalmát gazdaságira cserélhette fel). A KB 1989. június 23–24. ülésén az MSZMP akkor megalakított négyfős elnökségének és a PB helyett felállított Politikai Intézőbizottságnak a tagja lett. Legjelentősebb külpolitikai lépéseként kormánya az NDK-ból elmenekült, oda visszatérni nem kívánó állampolgárok számára megnyitotta a magyar–osztrák határt (1989. szeptember 11.); ezzel nagymértékben járult hozzá a berlini fal leomlásához, az NDK, majd a láncreakció megindulásával Csehszlovákia és Románia kommunista rendszereinek széteséséhez.
1989. októberben az MSZMP jogutódaként életre hívott Magyar Szocialista Párt elnökségi tagjává választották. 1989. decemberben elnökségi tagságától megvált, s bár a pártból nem lépett ki, az 1990. március–áprilisi első szabad parlamenti választásokon független jelöltként szerzett mandátumot. Kormánya utolsó nagyjelentőségű lépése volt a szovjet csapatok magyarországi kivonásáról szóló egyezmény megkötése (1990. március 10.). Az Országgyűlés 1990. május 2-i alakuló ülésétől az Antall-kormány programjának május 23- i elfogadásáig ügyvezető miniszterelnökként hivatalában maradt. 1991. áprilistól 2000. májusig a volt kelet-európai szocialista államok megsegítésére létrehozott londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egyik alelnöke volt (emiatt 1991. áprilisban megvált képviselői székétől). Hazatérését követően, bár többször fölmerült a neve, még lehetséges miniszterelnök-jelöltként is, nem vállalt tisztséget az MSZP vezetésében, 2004-ben a pártból is kilépett.

Magyar Nemzeti Levéltár

Postacím: 1250 Budapest, Postafiók 3.

Cím: Budapest I. ker., Bécsi kapu tér 2-4.

Tel.: +36 1 225 2843, +36 1 225 2844 Fax: +36 1 225 2817

E-mail:

Nemzeti Emlékezet Bizottsága

Cím: 1088 Budapest, Vas u. 10.

Tel.: +36 1 800 1450 Fax: +36 1 391 1130

E-mail: