Csirmaz Dezső
Született:
Eger, 1893.05.27
Meghalt:
Eger, 1971.09.21
Párt- és tömegszervezeti tagság:
Munkahely, egyéb foglalkozás, szolgálat, jogviszony:
Kitüntetések:
1955
Szocialista Munkáért Érdemérem
1957
Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem
1959
Tanácsköztársasági Emlékérem
Szerkesztett életrajz:
1893. május 27-én született Egerben. Apja Csirmaz Pál kőművessegéd, anyja Kalapács Erzsébet háztartásbeli volt. Tizenhármán voltak testvérek. Első felesége 1944-ben koncentrációs táborban hunyt el. 1945-ben vette nőül Ocsenás Máriát. Gyermekük nem született. A hat elemi elvégzése után kőművesnek tanult. 1907-ben belépett a Magyarországi Ifjúmunkás Szövetség egri csoportjába. 1909-ben Budapestre költözött. 1912 és 1914 között Ausztriában és Olaszországban dolgozott. Az első világháborúban harctéri szolgálatot teljesített az orosz fronton, meg is sebesült. Már Budapesten tagja lett az építőmunkás szakszervezetnek, az MSZDP- nek, majd 1919 elejétől a KMP-nek. A Tanácsköztársaság alatt az Egri Forradalmi Törvényszék bírája és elnökhelyettese volt. Tagja volt a városi pártvezetőségnek, a munkás- és katonatanácsnak. A kommün bukása után három és fél évi börtönre ítélték, 1921-ben kegyelemmel szabadult. 1923-ban Csehszlovákiába emigrált, Rimaszombaton és Losoncon volt kőműves. Tagja lett a CSKP- nak. 1938-ban tért vissza Magyarországra. Az ország különböző helyein dolgozott építkezéseken, majd 1943-ban hazatért Egerbe, és itt folytatta kőműves munkáját. Rendőri felügyelet alatt állt, majd hadi munkára osztották be. 1944. december 18-án a nemzeti bizottság alakuló ülésén közfelkiáltással választották Heves vármegye képviselőjének az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1944. december 4-én alapító tagja volt az MKP egri szervezetének. 1945 május elejei leváltásáig megyei és városi titkár volt. 1944 decemberében rövid ideig a városi polgárőrség is az ő parancsnoksága alatt állt. Tagja volt a városi és a megyei nemzeti bizottságnak. 1945 augusztusától 1947-ig az Egri Nemzeti Bizottság kultúrpolitikai bizottságát vezette. 1945. november 12-től a Heves Vármegyei Nemzeti Segély Bizottság titkára volt 1946-ig. 1945 áprilisában Eger város képviselőtestületének tagjai sorába választották. 1946-tól a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság egri szervezetének elnöke, valamint az egri szakmaközi bizottság titkára volt. 1947-től gazdasági posztokat töltött be, majd 1950-ben a Heves Megyei Tanács elnökhelyettesének választották, mely pozícióban ez év novemberéig maradt. 1951-től az Egri Magasépítő Vállalat igazgatója lett. 1952-ben tanácsköztársasági múltja miatt leváltották. 1955-ig az Egri Építőipari Kisipari Termelőszövetkezetnél dolgozott kőművesként. 1955 októberében kinevezték az Egri Ingatlankezelő és -közvetítő Vállalat igazgatójának. 1956. október 27-én részt vett az egri pártszékház fegyveres védelmében, majd novembertől januárig a karhatalom tagja volt. 1957 márciusától egészen haláláig tagja volt a munkásőrségnek. 1956/1957-ben az MSZMP Egri Városi Intéző Bizottságában, majd a revíziós bizottságban tevékenykedett. 1957-től tagja volt a városi tanácsnak, a megyei pártbizottságnak. Az MHSZ egri elnökségét is vezette. 1960. november 1-jén vonult nyugdíjba. 1955-ben Szocialista Munkáért Érdemérmet, 1957-ben Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet, 1959-ben Tanácsköztársasági Emlékérmet kapott. 1971. szeptember 21-én hunyt el Egerben.