országgyűlési képviselő
1949 - 1958
főosztályvezető-helyettes
Belügyminisztérium II. Főosztálya
1959.08.27 - 1961.03.15
főosztályvezető
Belügyminisztérium II. Főosztálya
1961.03.15 - 1962.08.15
főcsoportfőnök-helyettes
Belügyminisztérium II. Főosztálya
1962.08.15 - 1964.12.11
miniszterhelyettes
Belügyminisztérium
1964.12.11 - 1970.11.20
nagykövet
Varsói Nagykövetség
1971 - 1977
vezérigazgató
IBUSZ Rt
1977 - 1983
Apja, Németi József útkövező munkás volt, anyját Baji Margitnak hívták.
Hat elemit végzett, 1937-ben szűcsinasnak szegődött, segédlevele megszerzését követően
1944-ig a szakmájában dolgozott. 1942-ben csatlakozott az illegális Kommunisták
Magyarországi Pártjához. 1944. júniusban röpcédulázás, bérsztrájk szervezése
miatt letartóztatták, a Gyűjtőfogházban raboskodott, majd a garanyi internálótáborba,
később Kistarcsára hurcolták. 1944. novemberben megszökött, és a szovjet csapatok
megérkezésig a fővárosban bujkált.
1945-től a gyakorlatilag a Magyar Kommunista Párt ifjúsági szervezetének számító
Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Madisz) függetlenített munkatársaként
dolgozott Debrecenben. 1947-től az MKP, illetve a Magyar Dolgozók Pártja debreceni
városi, 1948. szeptembertől Bihar vármegyei titkára volt. 1949. júniusban a Bács-Bodrog
vármegyei pártbizottság élére állították, a közigazgatás átszervezésekor, 1950.
januárban a Bács-Kiskun megyei pártbizottság (első) titkára lett. 1956-ig két, majd öt
hónapos pártiskolát végzett, s két évig tanult a közgazdaság-tudományi egyetemen.
1949–1958 között országgyűlési képviselő is volt.
1956. januárban Daczó József követte a megyei első titkári székben, őt pedig kiküldték
hallgatónak a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága hároméves
pártfőiskolájára. Az 1956-os forradalom hírére társaival együtt visszatért Magyarországra.
1956. novembertől az MDP utódaként megalakított Magyar Szocialista Munkáspárt
központi apparátusában a Párt- és Tömegszervezetek Osztályát vezette, egyúttal
tagja lett az új párt Szervező Bizottságának. 1957. február 26-án leváltották osztályvezetői
posztjáról, ugyanakkor a KB Titkárságának életre hívásával a Szervező Bizottság
is megszűnt. A Titkárság 1957. március 15-i ülésén döntöttek arról, hogy tanulmányai
befejezése céljából utazzon vissza Moszkvába.
1959. augusztus végén rendőr alezredesi rendfokozatban a Belügyminisztérium II.
(Politikai Nyomozó) Főosztálya helyettes vezetőjévé nevezték ki, 1961. márciusban
rendőr ezredesként a főosztály vezetője lett. A Belügyminisztérium 1962. augusztusi
átszervezésétől a III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnökség néven tovább működő
politikai rendőrségen ismét korábbi felettese, Galambos József helyettese volt. 1962.
novemberben póttagként bekerült az MSZMP Központi Bizottságába. 1964. decemberben
rendőr vezérőrnaggyá és belügyminiszter-helyettessé nevezték ki. Alárendeltségébe
tartozott a határőrség, a karhatalom, a kormányőrség, a tűzrendészet országos
parancsnoksága és 1966. júniusig az I. (Anyagi és Technikai) Főcsoportfőnökség,
valamint a mozgósítási osztály.
Az MSZMP IX. kongresszusán (1966. november 28–december 3.), a póttagság intézményének
megszüntetésekor kimaradt a KB-ból. 1970. novemberben felmentették
belügyminiszter-helyettesi tisztségéből. 1971-től varsói nagykövet, majd 1977. augusztustól
1983. évi nyugállományba vonulásáig az IBUSZ vezérigazgatója volt.