Név:
Ilku Pál
Született:
Bulcsu, 1912.10.08
Meghalt:
Budapest, 1973.07.13
Beosztás:
titkár
Testület:
MKP Pécs Városi Bizottsága
Ilku Pál
Született: Bulcsu, 1912.10.08
Meghalt: Budapest, 1973.07.13

Iskolai és iskolán kívüli képzés:
    - elemi iskola
    - tanító
    - 1931 Beregszászi Reálgimnázium érettségi

Párt- és tömegszervezeti tagság:

Pártfunkció:

Munkahely, egyéb foglalkozás, szolgálat, jogviszony:
    tanár Debreceni Pártiskola 1945.02
    tanár Pécsi Pártiskola 1945.06
    országgyűlési képviselő 1947 - 1967
    művelődésügyi miniszterhelyettes Művelődési Minisztérium 1958.02.01 - 1961.09.13
    művelődésügyi miniszter Művelődésügyi Minisztérium 1961.09.14 - 1973.07.13
    országgyűlési képviselő 1971 - 1973
    tanító

Szerkesztett életrajz:
Parasztcsaládból származott, szülei Ilku Pál és Bodnár Erzsébet voltak.
Elemi iskoláit az első világháború után Csehszlovákiához csatolt szülőfalujában végezte, majd a beregszászi reálgimnáziumban tanult tovább, ahol 1931-ben érettségizett.
A következő évben Pozsonyban tanítói képesítést szerzett. 1932 őszétől Váriban, majd
Gödényházán, ezután Fáncsikán tanított. 1932-ben Schönherz Zoltán révén ismerkedett meg a Szlovákiai Ifjúmunkás Szövetség magyar csoportjának tagjaival, később
bekapcsolódott az akkor már kommunista elkötelezettségű Sarló mozgalomba és az
1935-ben megalakított Magyar Szellemi Társaság munkájába is. 1935-től apósával, Czabán Samuval, a szocialista tanítómozgalom ismert képviselőjével együtt az Új Korszak
című pedagógiai lapot szerkesztette, az ungvári Magyar Munkásban és az ostravai Magyar Napban is jelentek meg írásai. 1935–1936-ban a csehszlovák hadseregben letöltötte sorkatonai idejét. 1937-ben lépett be Csehszlovákia Kommunista Pártjába, pártmegbízatásként a kárpátaljai magyar fiatalok mozgalmát szervezte, 1938-ban káderképző
tanfolyamot vezetett.
Kárpátalja 1939. márciusi visszacsatolása után állásából felfüggesztették. 1939 nyarán rövid ideig Huszton, szeptemberben Losoncon volt katona. 1940. áprilisban letartóztatták, egy hónap után bizonyítékok hiányában szabadon engedték, de rendőri
felügyelet alá helyezték. 1941 augusztusában ismét behívták katonának, számvivői beosztásban Nagyszőlősön és Huszton szolgált. 1944 szeptemberében többedmagával megszökött, és a partizánok által ellenőrzött hegyekbe menekült. 1944. november elejétől 1945. január 8-ig az akkor már szovjet uralom alatt álló Beregszász párttitkára
volt, majd a Magyar Kommunista Párt hívására átköltözött Magyarországra. 1945. februárban a debreceni pártiskola tanára lett, 1945. júniustól a pécsi pártiskolát szervezte
és vezette, 1946. áprilistól pedig a budapesti központi pártiskola káderfelelőseként
tevékenykedett. 1946. augusztus végén az MKP pécsi pártbizottságának élére állították. 1947. augusztus 31-én országgyűlési képviselővé választották, ettől kezdve – az
1967–1971-es ciklus kivételével – élete végéig a parlament tagja volt.
1948. júniustól az MDP országos pártközpontjában az Agitációs és Propaganda Osztály helyettes vezetőjeként dolgozott. 1948. december 1-jén ezredesi rangban a Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportfőnöksége agitációs és propaganda-csoportfőnökének nevezték ki, 1950. november 7-e alkalmával vezérőrnaggyá léptették elő.
1954 őszén a moszkvai Vorosilov Katonai Akadémiára vezényelték hallgatónak. 1956.
október 30-án tanulmányait megszakítva hazatért, november közepétől a Magyar
Néphadsereg Katonatanácsának tagjaként a karhatalom irányításában és a hadsereg
újjászervezésében vett részt. 1957. júniusban póttagként bekerült a Magyar Szocialista
Munkáspárt Központi Bizottságába. 1957. novemberben a Honvédelmi Minisztérium
Politikai Csoportfőnöke és egyúttal honvédelmi miniszterhelyettes lett.
1958. februárban a művelődésügyi miniszter alsó- és középfokú oktatással foglalkozó helyettesévé nevezték ki (emiatt a hadseregben tartalékállományba helyezték),
s még ugyanabban a hónapban az MSZMP KB rendes tagként kooptálta a testületbe.
1961. szeptember 13-tól haláláig művelődési miniszter volt, emellett az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács elnöki, valamint az Országos Közművelődési Tanács
alelnöki tisztét is betöltötte. Hivatalba lépése után fogadta el a parlament az 1961. évi
oktatási törvényt. 1962. novemberben a Politikai Bizottság póttagjává választották,
1962. novembertől a KB Agitációs és Propaganda Bizottságának, 1970. júliustól Ifjúsági
Bizottságának tagja volt. 1970. novemberben a póttagság intézményének megszüntetésével kikerült a PB-ből, bizottsági tagságait viszont haláláig megtartotta.

Magyar Nemzeti Levéltár

Postacím: 1250 Budapest, Postafiók 3.

Cím: Budapest I. ker., Bécsi kapu tér 2-4.

Tel.: +36 1 225 2843, +36 1 225 2844 Fax: +36 1 225 2817

E-mail:

Nemzeti Emlékezet Bizottsága

Cím: 1088 Budapest, Vas u. 10.

Tel.: +36 1 800 1450 Fax: +36 1 391 1130

E-mail: