Rapai Gyula
Született:
Kánya, 1923.10.10
Meghalt:
Budapest, 1990.12.12
Párt- és tömegszervezeti tagság:
Pártfunkció:
Munkahely, egyéb foglalkozás, szolgálat, jogviszony:
moszkvai Nagykövet
1970.03 - 1976.08
igazgató
Kossuth Könyvkiadó
1976.09 - 1982.12
Kitüntetések:
1951
Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozata
1956
Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata
1957
Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem
1963
Munka Érdemrend arany fokozata
Szerkesztett életrajz:
Apja, Rapai Mihály hat kataszteri holdon gazdálkodott, egy időben a helyi erdő- és
legeltetési társaság elnöke volt. Anyját Kisturi Borbálának hívták. Kilencen voltak testvérek, de csak hárman élték meg a felnőttkort.
Siófokon négy polgári osztályt végzett, majd a családi gazdaságban és bérelt földjükön dolgozott, mellette a Kornfeld család remetepusztai birtokán napszámos munkát
vállalt. 1944. szeptembertől a pécsi 905. híradószászlóaljnál katonai szolgálatot teljesített. Alakulata a támadó szovjet csapatok elől folyamatosan visszavonult, s ő egy
kórházi kezelés után Balatonföldvárról hazagyalogolt.
1945 áprilisában belépett a Magyar Kommunista Pártba, a következő évben néhány
hónapra ismét behívták katonának egy vasútépítő századba. 1946. szeptembertől Tamásiban az MKP járási bizottságának adminisztrátoraként dolgozott, s megválasztották a párt ifjúsági szervezetének számító Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség járási titkárának is. 1946 végén pártiskolára küldték Pécsre, amelynek elvégzését követően
1947 elején Zombára került az MKP körzeti titkárának. 1947 végén Bonyhádra helyezték
a párt völgységi járási titkárságára. 1948. áprilisban ugyanott járási titkárnak választották, tisztségét a Szociáldemokrata Pártnak az MKP-ba olvasztásával létrejött Magyar
Dolgozók Pártjában is megőrizte. Járási titkárként főként téeszszervezéssel foglalkozott.
1949. áprilistól Pécsett a Baranya megyei pártbizottság szakszervezeti felelőse, rövid ideig a szövetkezeti osztály munkatársa, majd a mezőgazdasági osztály vezetője
volt. 1949 végétől a Tolna megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztályát vezette, közben 1950-ben öt hónapig a fővárosi pártiskolán tanult. 1952. szeptemberben
Moszkvába küldték a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága hároméves
pártfőiskolájára. Diplomájának megszerzése után, 1955. szeptemberben az MDP KV
Agitációs és Propaganda Osztályának munkatársa, rövidesen a pártoktatási alosztály
vezetője, 1956. januárban az osztály helyettes vezetője lett.
1956. november 5-én belépett a forradalom idején feloszlatott MDP utódaként megalakított Magyar Szocialista Munkáspártba. Pártszervezési feladatokkal Szekszárdra
küldték, decembertől hivatalosan is ő vezette a Tolna megyei pártbizottságot. 1958.
áprilisban visszahelyezték a budapesti pártközpontba, a forradalom előtti pozíciójába,
az Agitációs és Propaganda Osztályra osztályvezető-helyettesnek. 1960. januárban,
miután az előző hónapban az MSZMP VIII. kongresszusán (1959. november 30–december. 5.) póttagként bekerült a Központi Bizottságba, az osztály vezetését is átvette.
1962. februártól 1969. decemberig a Baranya megyei pártbizottság első titkára, egyúttal 1963–1971 között két cikluson keresztül a megye egyik országgyűlési képviselője
is volt. Az MSZMP VIII. kongresszusán (1962. november 20–24.) póttagból a KB rendes
tagjává lépett elő. 1970 tavaszától moszkvai nagykövetként szolgálta a Magyar Népköztársaságot. 1976 nyarán tért haza, s szeptemberben kinevezték a Kossuth Könyvkiadó igazgatójává. A XII. pártkongresszuson (1980. március 24–27.) kimaradt a KB-ból.
1982. december végén a Kossuth Könyvkiadó éléről vonult nyugállományba.