Feladatkör: Az 1989 utáni politikai és társadalmi átalakulásokat követően a Minisztertanács kifejezést is felváltotta a Magyar Köztársaság Kormánya (továbbiakban: Kormány) kifejezés. Ezzel párhuzamosan a Kormány funkcióinak és hatáskörének az átalakítása is megkezdődött. Minden, a Kormány jogi státusára vonatkozó változtatást az Alkotmány szövegében vezettek át. Az Alkotmány 2011-ig a többször módosított 1949. évi XX. törvény volt, 2012. január 1-jétúl a 2011. április 25-én az Országgyűlés által elfogadott, szám nélküli Magyarország Alaptörvénye (Továbbiakban: Alaptörvény).

2012-ig az Alkotmányban foglaltak szerint a Kormány: védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait; biztosítja a törvények végrehajtását; irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését; biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról; meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket; meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről; irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését; közreműködik a külpolitika meghatározásában, nemzetközi szerződéseket köt, kihirdeti a veszélyhelyzetet, kezdeményezi a megelőző védelmi helyzet kihirdetését, ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a törvény a hatáskörébe utal. (Alkotmány 35. § bekezdés).
A 2006. évi LVII. törvény pontosította a Kormány jogköreit, három fő részre osztva: (1.) a közigazgatás általános hatáskörű központi szerve, (2.) hatásköre kiterjed mindarra, amit jogszabály nem utal kifejezetten más szervek hatáskörébe, (3.) irányítja a miniszterek tevékenységét, valamint a miniszterek irányítása alá nem tartozó kormányhivatalokat, illetve azok vezetőinek tevékenységét.
Mindezen kormányzati funkció ellátása során – az Országgyűlés és a köztársasági elnök mellett – a Kormány részt vesz az egész társadalom, és ezen belül az államszervezet egészének legmagasabb szintű irányításában, azaz röviden kifejezve: a kormányzásban. A kormányzás tehát az állami tevékenységnek egy olyan formája, amely nem csak az államéletre, hanem az egész társadalomra is meghatározó befolyást képes és tud gyakorolni.

A 2012-től hatályos Alaptörvény a következőképpen határozta meg a Kormány funkcióit: a Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. (Alaptörvény 15. cikk)
A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat. A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein. Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját. )Alaptörvény 18. cikk)

Jogilag a Kormány a központi közigazgatás testületi formában működő, általános hatáskörű irányító szerve. Központi közigazgatási szerv, így illetékessége kiterjed az ország egész területére. Testületi formában működik, mivel a Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. Általános hatáskörű szervként a Kormány hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. Irányító szerv, mert a közigazgatás legfőbb szerve, amelynek keretében irányítja az alárendelt szerveket és biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. A Kormány az államigazgatási alrendszer élén, mint testület áll, hatásköre pedig néhány – az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek által ellátottak – kivételével, az államigazgatási feladatok egészét átfogja, funkciója azonban elsősorban az irányítás és a koordináció. A Kormány közigazgatási funkciói azonban ennél szélesebbek, mert a Kormány irányítja a rendvédelmi szerveket is, továbbá a Kormány a fővárosi és a megyei kormányhivatalok útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. (Alaptörvény 34. cikk (4) bekezdés).
A végrehajtó hatalmi ági funkcióiból adódóan a Kormány egyik legfontosabb feladata a törvények előkészítése és végrehajtása. Az utóbbi feladatkör ellátásának legfontosabb közhatalmi eszköze a rendeletalkotás, mint jogalkotási jogkör, mellyel – végrehajtó hatalmi ági jogkörében – elsősorban törvényben kapott felhatalmazás alapján élhet. A Kormány feladatkörében rendeletet alkothat más, törvényben nem szabályozott tárgykörben is, de mivel a Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes, ezekben az esetekben a közigazgatási jogalkotásnak csak relatív önállósága van.

A Kormány tagjainak jogállását külön törvény, a 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról (Ksztv.) határozza meg.

Szervezet leírás: A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki. A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. Ha a miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg. A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz. A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik. Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal. Sarkalatos törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését törvény módosíthatja. A kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza. (Alaptörvény 16. és 17. cikk)