Feladatkör: ELŐZMÉNYEK
1948. 09. 10-én Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályából létrehozták a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága szerveztet. A Belügyminisztérium Államvédelmi hatósága alá került a Magyar Államrendőrség határrendészeti, folyamrendészeti, valamint légiközlekedési rendészeti hatóságai és szervei, amely hatóságok és szervek felett a szolgálat irányítását, a felügyeletet és az ellenőrzést gyakorolta. Továbbá a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága alá lett rendelve a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság, annak a meghatározott idegenrendészeti feladataival együtt. Emellett az útlevelek kiállításának joga az ország egész területén a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának vezetőjét illette.
(Forrás: 288009/1948. IV. 1. (IX. 8.) BM rendelet)

ALAPÍTÁS
1950. január 1-jével a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságából és a Honvéd Határőrségből önálló szervként hozták létre az Államvédelmi Hatóságot (ÁVH). Az állami költségvetésben főhatóságként önálló fejezetként szerepelt. Az ÁVH feladata volt felderíteni a dolgozó nép ellenségeit, védeni és biztosítani a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét.
(Forrás: 4353/1949. (XII. 28.) MT rendelet)

MŰKÖDÉS
Az ÁVH szembeni kritika a Párton belül is önreflexiót kényszerített ki: "Helytelen módon vezette a párt, és személyesen Rákosi elvtárs az Államvédelmi Hatóságot, helytelen volt, hogy Rákosi elvtárs közvetlenül utasításokat adott az Államvédelmi Hatóságnak arra, hogy hogyan nyomozzon, kit tartóztasson le, utasítást adott letartóztatottak fizikai bántalmazására, amit a törvény megtilt. Emellett Rákosi elvtárs utasításai több esetben helytelenek voltak és megnehezítették az igazság felderítését."
(Forrás: A Központi Vezetőség Határozata a Párt politikai irányvonalában és gyakorlati munkájában elkövetett hibákról, s az ezek kijavításával kapcsolatos feladatokról In: Izsák Lajos (szerk.): A Magyar Dolgozók Pártja határozatai 1948-1956.)

1953-as kormányprogramban határoztak arról, hogy intézményi ellenőrzés alá helyezik a Hatóságot, hatálytalanítva a Minisztertanácsnak az ÁVH-t létrehozó (4353/1949. számú) rendeletét. A Hatóság összevonását a Belügyminisztériummal a 500/6/1953. számú határozattal rendelték el, amely döntést nem hozták nyilvánosságra.
(Forrás: Gyarmati György–Palasik Mária: Trójai faló a Belügyminisztériumban. Az ÁVH szervezete és vezérkara, 1953–1956.)

Az 1955/22 sz. tvr. a rendőrségi munkát szabályozta. A rendelet szerint a rendőrség feladata a bűnözés elleni harc, a közrend és a közbiztonság védelme. Feladatának ellátása során a dolgozó népre, az állami, gazdasági és társadalmi szervekre támaszkodva biztosítja a társadalmi tulajdon sérthetetlenségét, védi az állampolgárok személyi és vagyoni biztonságát, biztosítja a szocialista törvényesség megtartását, ellenőrzi a közúti, vasúti és légi közlekedés rendjét, biztonságát, továbbá ellátja a Magyar Népköztársaság állampolgárait alapvető személyi okmányokkal.
(Forrás: 1955. évi 22. törvényerejű rendelet a rendőrségről)

MEGSZŰNÉS
Nagy Imre miniszterelnök 1956. október 28-án elhangzott rádióbeszédében bejelentette többek között az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) megszüntetését és új karhatalom szervezését. (A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások, 1956. október 23. - november 9. Bp. 1989. 132. p., A "Jelcin-dosszié". Szovjet dokumentumok 1956-ról. Bp. 1993. 60-61. p.) Az 1956. XI. 8-án kelt 5003/1956. BM sz. rendelet intézkedett az Országos Rendőr-főkapitányság Politikai nyomozó osztályainak újjászervezéséről. Az 1956. évi 35. tvr. 1956. XII. 30-ai hatállyal kimondta, hogy "a Belügyminisztérium államvédelmi szerveinek megszüntetése folytán az állam belső és külső biztonsága elleni bűncselekmények nyomozása a rendőrség hatáskörébe tartozik."
(Forrás: MÁSZ 1950-1970)

Szervezet leírás: Az Államvédelmi Hatóság a minisztertanács alá tartozott. A minisztertanács a főfelügyelet jogát a minisztertanács egy tagján keresztül gyakorolta. Az ÁVH-t és az alá rendelt szerveket az ÁVH vezetője vezette, akit a minisztertanács előterjesztésére a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevezett ki és mentett fel.

Az ÁVH beosztottjait alezredestől felfelé a főfelügyelettel megbízott miniszternek a minisztertanács útján tett előterjesztésére a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevezte ki. Az ÁVH többi beosztottjait alezredesig bezárólag az ÁVH vezetője nevezte ki.
Az Államvédelmi Hatóság beosztottjai a honvédség beosztottjaival azonos rendfokozati megjelöléseket viseltek. A beosztottak rendfokozati megjelölése előtt az „államvédelmi” szót kellett használni.
Az ÁVH állománya hivatásos és sorozott beosztottakból állt. A tisztek és tiszthelyettesek valamennyien, a tisztesek pedig részben, a hivatásos állományhoz tartoztak. A határőrségi részleg őrszemélyzetének legénysége sorozás útján került állományba. A besorozott legénység szolgálati időtartama három év volt. A szolgálati idő leteltével a legénység tagjai továbbszolgálásukat kérelmezhették. A továbbszolgálás, illetve a hivatásos állományba való átvétel kérdésében az ÁVH vezetője döntött.
Az ÁVH beosztottjai egyenruha viselésére kötelezettek, amely egyenruházatnak, rangjelzésnek rendszere a honvédségével azonos volt. Az ÁVH alakulatainál azonban megkülönböztető jelzéseket kellett használni:
-    a belső karhatalmi alakulatoknál a tányérsapkán körbefutó kék szalagot és kék színű váll-lapot,
-    a határőrségnél a tányérsapkán körbefutó zöld szalagot és zöld váll-lapot.
(Forrás: 4353/1949. (XII. 28.) MT rendelet)

Az ÁVH tagjaira a katonai büntetőtörvénykönyvről szóló jogszabályok voltak az irányadók, amelyeket az Államvédelmi Hatóság szervezésével kapcsolatos egyes katonai igazságügyi kérdésekről szóló 1950. évi 5. törvényerejű rendelet szabályozott. (Forrás: 1950. évi 5. törvényerejű rendelet és a 1951. évi III. törvény)

Az ÁVH magalakulásakor hét főosztályból állt, amelyek osztályokra osztódtak:
I. Főosztály (Hálózati) alá tartozott hat osztály: I/1. Osztály (Vidéki kirendeltségek irányítása és ellenőrzése); I/2. Osztály (Belső reakció elleni harc); I/3. Osztály (Kémelhárítás); I/4. Osztály (Szabotázselhárítás); I/5. Osztály (Külső Hírszerzés); I/5. Osztály (Mezőgazdasági); I/6. Osztály (Közlekedési, majd Közlekedés Elhárítási);
II. Főosztály (Katonai Elhárító) alá tartoztak: II/1. Osztály (Katonai kémelhárítás); II/2. Osztály (Belső Karhatalom, Rendőrség, Határőrség); II/3. Osztály (Katonai figyelés, operatív ellenőrzés); I/4. Osztály (Katonai Elhárítás Jogi, majd Vizsgálati Osztálya); II/5. alosztály (Katonai Nyilvántartó);
III. Főosztály (Operatív) alá tartozotak: III/1. Osztály (Nyomozó, később Figyelő és Kartonozó, illetve Környezettanulmányozó); III/2. Osztály (Cenzúra, majd „K” Ellenőrzés); III/3. Osztály (Központi operatív nyilvántartó); III/4. Osztály (Rádió elhárítás);
IV. Főosztály (Határőrség és Belső Karhatalom) alá tartoztak: IV/A. Osztály (Politikai Osztály); IV/1. Osztály (Belső Karhatalmi Dandárparancsnokság); IV/2. Osztály (Határőr Parancsnokság Törzs); IV/3. Osztály (Káderosztály); IV/4. Osztály (Felderítő osztály); IV/5. Osztály (Hadtápparancsnokság);
V. Főosztály (Káder) alá tartoztak: V/1. Osztály (Káderosztály); V/2. Osztály (Katonai személyügyi); V/3. Osztály (Fegyelmi); V/4. Osztály (Tanulmányi); V/5. Osztály (Személyzeti nyilvántartó); V/6. Osztály (Szervezési); Dzerzsinszkij Iskola;
VI. Főosztály (Jogi és Börtönügyi) alá tartoztak: VI/1. Osztály (Jogi, majd Vizsgálati); VI/2. Osztály (Börtönügyi); VI/3. (Kémelhárító Vizsgálati) Osztály; VI/4. (Belső Elhárító Vizsgálati) Osztály; VI/6. (Vidéki vizsgálati) Osztály;
VII. Főosztály (Gazdasági) alá tartoztak: VII/1. Osztály (Pénzügyi); VII/2. Osztály (Anyagellátó); VII/3. Osztály (Gépjárműosztály); VII/4. Osztály (Központi anyagellátó); VII/5. Osztály (Építési és elhelyezési); VII/6. Osztály (Egészségügyi); VII/7. Osztály (Fegyver- és Lőszerosztály); VII/8. Osztály (Tervezési és Szervezési); VII/9. Osztály (Technikai-műszaki ellátó);
valamint az ÁVH vezetője mellett felállított Titkárságból állt. A Hatóság vezetőjének egy első (általános) helyettese (egyben az I. Főosztály vezetője), és három helyettese volt (a II., a IV. és az V. Főosztály vezetője, illetve parancsnoka). (Forrás: Cserényi-Zsitnyányi Ildikó: Az Államvédelmi Hatóság szervezeti változásai (1950–1953) in. Betekintő 2009/1.)

ÁTSZERVEZÉS
A rendőrség 1953. júliusi átszervezése az egész szervezetet érintette. Az ÁVH minisztertanácsi alárendeltségét megszüntették. Az ÁVH-t és a rendőri szerveket összevonták, és a most már egységes szervezet a Belügyminisztérium felügyelete és irányítása alatt működött. Igaz, ez az államvédelmi szervek alsószintű tagozódását nem szüntette meg. Megmaradt az 1951-es struktúra: a budapesti és 19 megyei államvédelmi osztály (1953 után főosztály). Megszűnt a budapesti és megyei osztály mint elnevezés, és helyett e a budapesti, illetve megyei főosztályok jöttek létre, valamint városi, városi kerületi és járási osztályok. Megszűnt a Belügyminisztérium Közrendészeti Főosztálya és helyette megalakult az Országos Rendőrkapitányság 1954-ben.
Új szervezetként jött lére az ORK-n belül a Központi Lakcím Hivatal és Tiszti Őrs.
(Forrás: Parádi József (szerk.): A magyar rendvédelem története)