Feladatkör: 1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmánya értelmében
A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve az Országgyűlés.E jogkörében az Országgyűlés megválasztja a Népköztársaság Elnöki Tanácsát. Az Országgyűlés üléseinek összehívásáról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gondoskodik.
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatásköre: kitűzi az országgyűlési választásokat, összehívja az Országgyűlést, törvényeket kezdeményez, országos jelentőségű kérdésekben népszavazást rendelhet el, a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, megerősíti a nemzetközi szerződéseket, megbízza és fogadja a követeket, kinevezi a törvény által meghatározott fontosabb megbízatású állami alkalmazottakat, valamint a fegyveres erők magasabbrangú tisztjeit, adományozza az Országgyűlés által alapított rendjeleket és címeket, valamint hozzájárul külföldi rendjelek és címek viseléséhez, gyakorolja a kegyelmezési jogot, dönt azokban az ügyekben, amelyeket külön törvény hatáskörébe utal.

Alkotmányos felügyeletet gyakorol a tanácsok felett. Kitűzi a tanácstagok általános választását; gondoskodik a tanácsok önkormányzati jogainak védelméről; feloszlatja azt a tanácsot, amelynek működése az Alkotmányba ütközik, vagy a nép érdekeit súlyosan veszélyezteti; kitűzi az új tanács megválasztásának időpontját. Dönt községnek várossá vagy városnak megyei várossá nyilvánításáról; fővárosi kerület szervezéséről; járás létesítéséről és székhelyének kijelöléséről, községalakításról, egyesítésről és községi közös tanácsok szervezéséről.1971. évi I. törvény: A tanácsokról.Megállapítja az országgyűlési választókerületek számát, területét és székhelyét. Megerősíti a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által kijelölt Országos Választási Elnökség tagjait; a tagok a NET elnöke előtt esküt tesznek. Kitűzi az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választásának napját. Az Országos Választási Elnökség az országgyűlési képviselő pótválasztásának kitűzéséről értesíti a NET-et. Ha valamely országgyűlési képviselő, helye megüresedik, az Országgyűlés megbízatásának idejére új képviselőt kell választani. Az új (időközi) választást a NET tűzi ki. Ha a megyei, fővárosi tanácsot a NET feloszlatja, új tanácsot kell választani; az új választást a NET tűzi ki. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége az országgyűlési képviselő visszahívására irányuló javaslatát a NET-nek jelenti be. A fővárosi és a megyei tanácstagok számát a NET állapítja meg. 10/1971. (II. 22.) Korm. r. (MK 1971.02.22. 12. sz.)Alkotmányos felügyeletet gyakorol a tanácsok felett: kitűzi a tanácstagok általános választását; gondoskodik a tanácsok önkormányzati jogainak védelméről; feloszlatja azt a tanácsot, amelynek működése az Alkotmányba ütközik, vagy a nép érdekeit súlyosan veszélyezteti; kitűzi az új tanács megválasztásának időpontját. Dönt községnek várossá vagy városnak megyei várossá nyilvánításáról; fővárosi kerület szervezéséről; járás létesítéséről és székhelyének kijelöléséről, községalakításról, egyesítésről és községi közös tanácsok szervezéséről.11/1971. (III. 31.) Korm. r. (MK 1971.03.31. 21. sz.)

Az alkotmányt 1949 és 1989 között számos alkalommal módosították, 1972. évi I. törvénnyel a új, egységes szerkezetbe foglalták, mely előírta a tervezésről, az államháztartásról és az állami vállalatról szóló törvények megalkotását, valamint deklarálta az állami és szövetkezeti tulajdon egyenrangúságát. Magyarország ENSZ-tagságára figyelemmel megváltoztatták a hadüzenet jogáról szóló rendelkezést és deklarálták az emberi jogok tiszteletben tartását. Továbbá bővült az elnöki tanács (továbbiakban NET) hatásköre is: amnesztiát rendelhetett el, felállíthatta a honvédelmi tanácsot, ellenőrizhette az alkotmányosságot).

1975-ben öt évre emelték fel a képviseleti szervek megbízatásának idejét.
1984-től Alkotmányjogi Tanács működött, amely a jogalkotás alkotmányosságát volt hivatott ellenőrizni.
Országgyűlési választások előtt az országgyűlési választókerületeket és az országos választási listát megállapítja (1983. évi III. tv.)
1985-től az Országgyűlés titkos szavazáson választotta az országos listán választott képviselők megüresedett helyére az új képviselőt.
1987-ben kizárták a NET törvényerejű rendelet alkotásának jogát azokban a tárgykörökben, ahol az Országgyűlésnek törvényalkotási hatásköre volt. (1987. évi XII. tv.)

Szervezet leírás: Az 1949. évi XX. tv. Magyarország államformáját népköztársaságként határozta meg. Az államfői funkciókat a parlament tagjaiból választott testület, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) látja el, amely az alkotmánymódosítás kivételével az Országgyűlés jogkörét is gyakorolhatja, ha az nem ülésezik. Az Elnöki Tanács elnökből, két helyettes elnökből, titkárból és 17 további tagból állt, akiket az Országgyűlés saját tagjai közül választott a megválasztását követő alakuló ülésén.

A NET határozatképességéhez az elnökön és a titkáron kívül kilenc tag jelenléte szükséges.
Az 1949. évi XXI. törvény úgy intézkedett, hogy a törvény életbelépésétől számított 30 napon belül az országgyűlésnek meg kell választania a NET-et. Az 1946. I. tc. alapján választott köztársasági elnököt az országgyűlés tagjának kell tekinteni, aki az államfői jogokat a köztársasági elnök megválasztásáig gyakorolja.
A NET megválasztására 1949. augusztus 23-án került sor.

Az alkotmány szerint az Elnöki Tanács az Országgyűlésnek volt felelős, mely nem csak megválasztotta, de bármikor vissza is hívhatta tagjait.
Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteket alkothatott.
A NET 1953. évi 5. sz. határozat (MK 9. sz. EL 24.) intézkedett a Magyar Népköztársaság kitün­téseinek alapszabályairól. Eszerint a határozatban felso­rolt 26 kitüntetésfélét és a Szocialista Munka Hőse cí­met a MT javaslatára a NET adományozza, míg a kitün­tetések adományozásával járó ügykezelési tennivaló­kat a NET titkára látja el. Á kitüntetést a NET megvon­hatja attól, aki arra érdemtelenné vált.
A NET 1953. évi 17. sz. határozat (MK 61. sz. XI. 27.) alapján a NET kine­vezési hatáskörébe tartozik a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, az ÁEK elnöke és elnökhelyettesei, a miniszter első helyetteseinek és a miniszterhelyettesek, a Néphadsereg, a belügyi igazgatáshoz tartozó fegyveres és egyenruházott testületek tábornokai, a Néphadsereg vezérkari főnöke, a diplomáciai fogalmazói szakasz, rendkívüli követ és meghatalmazott min., az MT titkárság-, a MT Bértitkárság-, a MT Helyi Tanácsok Titkársága veze­tője, az OTSB-, az Állami Egyházügyi Hivatal-, az Országos Létszámbizottság-, az Országos Épí­tésügyi Hivatal, az Építészeti Tanács elnöke, az ÖT elnökhelyettesei, a legfőbb ügyész helyettesei.

Az 1954. évi VIII. tv. (MK 73. sz.) az Alkotmány módosításával bővítette a NET hatáskörét és így az ál­lamhatalom helyi szerveinek munkáját legfelsőbb fo­kon a NET irányítja. (A NET a MK 1956. évi 93. sz.-ban a személyi résznél tette közzé, hogy az addigi kor­mányt (névszerint felsorolva) tisztsége alól felmenti.)

A NET 1956. évi 28. sz. határozat (MK 93. sz. XII. 12.) alapján megválasztja a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormányt.
A NET 1956. évi 26. sz. határozat (MK 93. sz.) alapján előterjesztést tesz az Országgyűléshez az Al­kotmánynak az államigazgatás legfőbb szervéről, va­lamint a MNK címeréről szóló §-ainak megváltozta­tására. Ugyanakkor elhatározza, hogy addig is amíg az országgyűlés összeül és a módosításokra vonatko­zó törvényt megalkotja az államigazgatás legfőbb szerveként a NET által választott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány működik, amelynek élén elnök áll. A kormány maga jelöli ki, hogy tagjai kö­zül az államigazgatás egyes ágazatait ki vezeti; a MNK címere a „Kossuth címer".
Az 1957. évi I. tv. 1959. évi V. hó 17. napjáig hosszabbította meg az 1957. V. hó 17. napján lejáró megbízatását az Ország­gyűlésnek. Egyben kimondotta, hogy a NET megbíza­tása mindaddig tart, amíg az újonnan választott Or­szággyűlés a NET tagjait meg nem választja. A NET 1958. évi 1-18. sz. határozatában (MK 90. sz.) az Országgyűlés 1958. IX. 16.-i feloszlása után kiírta az új választások időpontját és a NET 1958. évi 1-19. sz. határozatában közzétette az or­szággyűlési választásokra vonatkozó törvényi rendel­kezéseket. Ebben szerepel többek között az is, hogy az Országos Választási Elnökség tagjai a NET elnöke előtt tesznek esküt. Az országgyűlési választásokra 1958-ban sor került, így az Országgyűlés 2/1958-1962. sz. hat. (MK 108. sz.) közzétette az újonnan megválasztott NET névsorát.
Az Országgyűlés 1/1958-1962. sz. hat. a NET-ban személyi változásokat hajt végre, majd az 1963. évi országgyűlési választá­sok után a 2/1963-1967. sz. hat.-ával (MK 1963. 21. sz.) új tanácsot választ.
A NET 25/1963. sz. határozata (MK 93. sz.) hatályon kívül helyezi a NET 1953. évi 17. sz. határozatát az egyes kinevezési jogkörök gyakorlá­sáról, a NET kinevezési jogkörébe tartozik a továbbiak­ban a rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a rendkívüli és meghatalmazott miniszter, a Néphadsereg, valamint a fegyveres és rendészeti testületek tábornokai, a leg­főbb ügyész és helyettesei kinevezése. Mindezeken túlmenően a MT előterjesztésére egyes, a MT-hez közvetlenül alárendelt országos hatáskörű szervek vezetői részére miniszteri rangot állapíthat meg, de a miniszteri rang nem jelent kormánytagságot.
Az 1966. évi III. tv. (MK 71. sz.) intézkedett az ország­gyűlési képviselők és tanácstagok választásáról. Ki­mondotta, hogy a választások lebonyolítására és tör­vényességének biztosítására az általános választás napja előtt legalább 30 nappal Országos Választási Elnökséget kell kialakítani. Tagjait a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa Elnöksége jelöli ki, kijelölé­süket a ~ erősíti meg. Tagjai a NET elnöke előtt tesz­nek esküt.
A NET 1966. évi 29. sz. határozatával (MK 77.) alapította a Szocialista Hazáért Érdemrendet, melyet egy ízben - 1967. V. 1-én - adományozott a NET a kor­mányjavaslata alapján azok számára, akik a felszaba­dulás előtt a forradalmi mozgalmakban kifejtett és elismert kimagasló tevékenységet végeztek.
Új tanácsot választott az Országgyűlés 1967. IV. 19-én, erről az Országgyűlés 4/1967-1971. sz. hat. (MK 25. sz.), míg a tanácsban megüresedett hely betöltéséről az Országgyűlés 11/1967-1971. sz. határozata ad számot. Az 1968. évi V. tv. (MK 87. sz.) úgy intézkedett, hogy a KNEB elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait az MT javaslata alapján a NET választja.
Az 1970. évi III. tv. módosította az országgyűlési képviselők és tanács­tagok választásáról szóló 1966. évi III. tv.-ét, egyben megjelent e két törvénynek egységes szerkezetbe fog­lalt szövege is. Eszerint a NET állapítja meg az or­szággyűlési választókerületek számát, területét és székhelyét, erősíti meg az Országos Választási El­nökség tagjainak kijelölését, tűzi ki a választás nap­ját, országgyűlési képviselő helyének megüresedése esetén időközi választást ír ki, megállapítja a fővárosi és megyei tanácstagok számát, feloszlathatja a taná­csot és ilyenkor új választást ír ki.