Országgyűlés
Létrehozva: 1848.04.11
Működés időköre: 1848.04.11
Földrajzi hely (kiegészítés): Budapest
Feladatkör: A népképviseleti Országgyűlést az 1848. évi IV. tc. iktatta törvénybe, míg az 1848. évi III. tc. felállította a független felelős minisztériumot.
A rendelkezések nem mondták ki azonban, hogy a miniszterek kinek tartoznak felelősséggel és csak a gyakorlat szerint alakult ki az a helyzet, hogy a miniszterelnök és a miniszterek, akiket az államfő nevezett ki, nemcsak neki, hanem a Országgyűlésnek is felelősek voltak. A gyakorlat hozta magával azt is, hogy az Országgyűlés előidézhetett olyan helyzetet, amelyet az államfő kénytelen volt tudomásul venni és - bár jogilag nem volt különbség a minisztereknek az államfővel és az Országgyűléssel szemben való felelőssége között -, a minisztereknek igazodniok kellett az Országgyűlés többségi akaratához. A miniszterek kiválasztása ugyancsak az Országgyűlés pártjai közötti erőviszonyokat tükrözte.
Az Országgyűlés a kiegyezést követően két házból, a képviselőházból és a főrendi, ill. 1926 óta felsőházból állott.
Gyökeresen módosult a helyzet 1944. december hó 21-én, amikor az ezen a napon összeült egykamarás Ideiglenes Nemzetgyűlés a magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselőjévé nyilvánította magát, majd ezt mint 1945. évi I. tc.-et törvénybe is iktatta. Az 1945. évi VIII. te. szerint megtartott választások alapján megválasztott Nemzetgyűlés alkotta meg az 1945. évi XI. tc.-et, amely szerint a Nemzetgyűlés a magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselője és neki kell megállapítania Magyarország. alkotmányát és államformáját. A Nemzetgyűlés tagjai részére ugyanazt a mentelmi jogot biztosította, mint korábban az Országgyűlés.
Az 1946. évi I. te. kimondotta, hogy Magyarországon az államhatalom kizárólagos forrása a magyar nép, aki a törvényhozó hatalmat az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választások útján megválasztott Nemzetgyűlés útján gyakorolja. Magyarország köztársaság, amelynek élén a nemzetgyűlés által 4 évre választott köztársasági elnök áll.
Az 1947. évi XXII. tc. módosította az 1945. évi VIII. tc. egyes rendelkezéseit, és alkotmánymódosításként kimondta, hogy a Nemzetgyűlés megbízatásának megszűnésével a Nemzetgyűlés jogköre az egykamarás ~re száll át, amelyet a Nemzetgyűlés feloszlatásától számított 60 napon belül kell összehívni. Az ~ összehívására és berekesztésére a köztár-sasági elnök jogosult. A rend. indoklása szerint a magyar nép tudatában a törvényhozó hatalom letéteményeseként az ~ él. Ez az elnevezés felel meg a történeti hagyományoknak és fejlődésnek: ez fejezi ki a törvényhozó hatalom gyakorlására hivatott legfőbb állami szervnek azt az állandó jellegét, amely a közjogi alapintézmények legszükségesebb tulajdonságai közé tartozik. A törvény különben úgy intézkedett, hogy az 1945. évi VIII. te. mindazon helyein, ahol nemzetgyűlésről van szó, ott az ~ első összeülése után ~t kell érteni.
Az országgyűlési választásokra az 510.004/1947. BM sz. rendelet (MK 1947.) alapján 1947. augusztus 31-én került sor. - Az 1947. évi XXIV. te. az 1948. május 10-én kihirdetett 1948. évi XXIV. te. és az 1949. június 19-én kihirdetett 1949. évi XVII. te. 1948. április 30-ig, majd 1948. december 31-ig, végül 1949. december 31-ig hosszabbították meg a korm. részére adott felhatalmazást a törvényhozás hatásköré¬be tartozó rend.-ek kibocsátására azzal, hogy ezeket a kormány az Politikai Bizottságának köteles bemutatni jóváhagyásra.
Az Országgyűlés alkotmányjogi helyzetét vég-legesen az 1949. évi XX. törvény, az Alkotmány rendelkezett. Eszerint Magya Népköztársaság, amelynek legfelsőbb államhatalmi szerve az Országgyűlés. Az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból folyó összes jogokat, meghatározta a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. E jogkörében az Országgyűlés törvényeket alkot, meghatározza az állami költségvetést, megállapítja a népgazdasági tervet, megválasztja első ülésén tagjai sorából a NET-t, továbbá a NET javaslatára az MT-t, minisztériumokat létesít és szüntet meg, ill. meghatározza és megváltoztathatja a minisztériumok feladatkörét, dönt a hadüzenet és békekötés kérdésében, közkegyelmet gyakorol, megilleti a tör-vényhozás joga. Törvényt a NET, az MT, továbbá bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet. Az Országgyűlés által elfogadott törvényt a NET-nek elnöke és titkára írják alá. A tör-vény kihirdetésétől az MK-ban a NET elnöke gondoskodik. A Országgyűlést négy évi időtartamra választják. ~i képviselőt az Országgyűlés hozzájárulása nélkül letartóztatni, vagy ellene bármilyen eljárást indítani - tettenérés esetét kivéve - nem lehet. Minden politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozók érdekeivel, összeférhetetlen az országgyűlési képviselői megbízatással. A Országgyűlés évente legalább két ízben ül össze rendes ülésszakokra. Az ~i képviselők egyharmadának írásbeli kérelmére vagy a NET határozata alapján össze kell hívni az ~t. Az ~ üléseinek összehívásáról a NET gondoskodik. Az ~ ülései általában nyilvánosak, rendkívüli esetben az ~ zárt ülés tartását is elhatározhatja. Az ~ tagjai sorából elnököt, két alelnököt és hat jegyzőt választ. Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek legalább fele jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza. Az alkotmány meg-változtatásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az ~ a szükség¬hez képest bármely kérdés megvizsgálására tagjai sorából bizottságot küldhet ki. A hatóságok, hivatalok, intézmények, valamint az állam minden polgára köteles az országgyűlési bizottság által kívánt adatokat rendelkezésre bocsátani, illetőleg a bizottság előtt vallomást tenni. Az ~ működésének szabályait és tárgyalási rendjét ügyrendben állapítja meg. Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt, illetőleg megbízatásának meghatározott időre szóló meghosszabbítását háború vagy egyéb rendkívüli események esetén. A feloszlatott Országgyűlést a NET háború vagy egyéb rendkívüli események esetén ismét összehívhatja, de megbízatásának meghosszabbításáról már az így összehívott Országgyűlés maga dönt. Az Országgyűlés feloszlatásától számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani, amelyet a megválasztást követő egy hónapon belül a NET hív egybe.

A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosította a feladatkörét: irányító tevékenysége keretében meghatározza a tanácsok fő feladatait, szervezetük és működésük alapvető szabályait és anyagi eszközeit; ellenőrzi a törvények végrehajtását.

11/1971. (III. 31.) Korm. r. (MK 1971.03.31. 21. sz.)
Szervezet leírás: Módosulás a szervezetben:
Az 1950-70 közötti időszakban négy alkalommal került sor országgyűlési választásokra. A választások előtt általában törvény módosította az országgyűlési választásokra vonatkozó jogsza­bályokat, így az 1953. évi II. tv. kimondotta, hogy vá­lasztójoga van minden magyar állampolgárnak - a tv.-ben meghatározott esetek kivételével -, aki 18. életévét a választás évének 1.1-je előtt betöltötte. Míg korábban a pártok állítottak jelölteket, most az országgyűlési képviselőket a választókerületek lajstromai alapján kell megválasztani. A jelöltek lajstromát a Magyar Függetlenségi Népfront megyei (budapesti) bizottsá­ga a választások napja előtt 15 nappal küldi meg a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsá­nak. - Az 1957. évi I. tv. az 1953-ban megválasztott ~ megbízatását - amely 1957. V. 17-én lejárt - 1959. V. 17-ig meghosszabbítja, és az 1958. évi II. tv. mó­dosítva az Alkotmányt az államigazgatás legfőbb szervévé az MT-t tette.
Az 1958. évi IIl. tv. kimon­dotta, hogy az országgyűlési képviselők és a különböző fokú tanácsok tagjainak a választása ugyanazon választói névjegyzék alapján történik, továbbá választójoga van - a kizáró okok kivételével - minden nagykorú magyar állampolgárnak, egyben úgy intézkedett, hogy az országgyűlési képviselők választására vonatkozó hatá­lyos törvényi rendelkezéseket a NET állítja össze és teszi közzé, míg a törvény végrehajtásáról az MT gondoskodik és ellátja azokat a feladatokat is, ame­lyeket az ~ -i választásokról szóló jogszabályok ko­rábban a belügymin, hatáskörébe utaltak. Ennek alapján intézkedett az 1958. évi 1-19. NET sz. hat. (MK 90. sz.), amkely kimondotta, hogy az ~ -i kép­viselőket a választópolgárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos szavazattal vá­lasztják. A választópolgárok a megválasztott ország­gyűlési képviselőket visszahívhatják. Az ~-t négy évre választják, amely az első összeüléstől veszi kez­detét. ~i képviselővé mindenki megválasztható, akinek választójogosultsága van. Az országgyűlési képviselő­ket az ~i választókerületek lajstromai alapján kell megválasztani. Az országgyűlési képviselők választását az egyes tanácsi választókerületek lakosságának, a tömegszer­vezeteknek, továbbá az üzemek, a gépállomások, az állami gazdaságok, a hivatalok és intézmények dolgo­zóinak, továbbá a fegyveres és rendészeti testüle­teknél szolgálatot teljesítőknek a jelölő gyűlései elő­zik meg és itt tesznek javaslatot a jelöltekre. Az elő­terjesztett jelöltek közül a Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottsága tesz javaslatot az országgyűlési választó­kerület lajstromára. Az ~ -i képviselők és a tanácsok tagjainak választásáról az 1958. évi ni. tv. alapján az 53/1958. (IX. 27.) Korm. sz. rendelet (MK 90. sz.) és a 42/1962. (XII. 8.) Korm. sz. r. (MK 91. sz.) intézke­dett. Az 1966. évi III. tv. (MK 71. sz.) újólag intézke­dett az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról. Eszerint az országgyűlési választókerületek számát és székhe­lyét a NET állapítja meg. Az országgyűlésii képviselők jelölése - egy vagy több személy - választókerületenként tör­ténik. A jelölésekre a már korábban leírt jelölőgyűlé­seken kerül sor, amelyeket a Hazafias Népfront helyi bizottságai a választási elnökségek és választókerületi bizottságok közreműködésével szerveznek. Az Országgyűlés megbízatása az ~i képviselőknek megválasztásától számított négy évre szól. Ha az Országgyűlés megbízatása lejár, a lejárattól számított három hónapon belül új válasz­tást kell kiírni. A törvény alapján állapította meg a NET 2/1967. sz. határozat (MK 1. sz.) az országgyűlési választó­kerületek számát, területét és székhelyét és az 1/1967. (I. 2.) Korm. sz. rendelet (MK 1. sz.) intézkedett az 1967. évi választásokra vonatkozóan konkrétan. Az Országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájáról az Országgyűlés 1956. évi 1. sz. hat. (MK 69. sz.) intézkedett. Eszerint az Országgyűlés munkájában a következő irányelveket érvényesíti: a dolgozó nép összességét érintő minden alapvető kérdést törvény­ben kell szabályozni; jelentősen ki kell bővíteni az ~ irányító, ellenőrző tevékenységének körét; mind a NET-nek, mind az MT-nek rendszeresen be kell szá­molnia az Országgyűlés előtt; az Országgyűlés Alkotmányból folyó köteles­sége, hogy legfelsőbb fokon biztosítsa a „szocialista" törvényességet, ezért a ? Legfelsőbb Bíróság elnö­ke, valamint a legfőbb ügyész évenként legalább egy­szer kötelesek beszámolni munkájukról az ~ előtt. Az Országgyűlés munkamódszereinek megjavítására az Országgyűlést az eddiginél gyakrabban kell összehívni, az ülésszakok és az ülések időtartamát úgy kell megállapítani, hogy lehetőség nyíljék az időszerű kérdések sokoldalú megvitatására, a képviselők javaslatainak előterjesz­tésére és az interpellációs jogának gyakorlására; az - elé kerülő jelentéseket, javaslatokat úgy kell a kép­viselőknek megkapniok, hogy minél alaposabban felkészülhessenek a tárgyalásra; az Országgyűlés alkotó, irányí­tó és ellenőrző munkájának folyamatosságát és h até­konyságát az ~ állandó bizottságai segítik elő.
Az Országgyűlés1956. évi 2. sz. határozat (MK 69. sz.) az ~ ügy­rendjét (működésének szabályait és tárgyalási rend­jét) szabályozza. Kimondja, hogy az újonnan megvá­lasztott ~ -t a választást követő egy hónapon belül a NET hívja egybe. Az alakuló ülésen a mandátum­vizsgáló bizottság jelentése alapján az Országgyűlés határoz a mandátumvizsgálat eredményéről, majd az Országgyűlés megválasztja tisztségviselőit. Ezután kerül sor a NET (el­nök, két helyettes elnök, titkár és 17 tag), továbbá az Országgyűlés állandó bizottságai, valamint a mentelmi és össze­férhetetlenségi bizottság megválasztására. Intézkedik az Országgyűlés szervezetére (elnök, elnökhelyettesek, jegyzők, bizottságok) és működésére, az ülésszakainak össze­hívására, az ~ tanácskozási rendjére, továbbá a kép­viselői interpellációkra vonatkozóan, végül meg­határozza a bizottságok működésének alapelveit és az Országgyűlés Irodája feladatait. Az ~ 9/1967-1971. sz. hat. (MK 29. sz.) módosította az ügyrend egyes szakaszait és többek között kimondotta, hogy a benyújtott ja­vaslatokat az ülésszak megkezdéséig, de legkésőbb a tárgysorozat megállapítása után kinyomtatva ki kell adni az Országgyűlésnek; a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint a legfőbb ügyész kötelesek működésük­ről rendszeresen beszámolni; a képviselői módosító javaslatokat az elnök határozathozatal előtt bármikor kiadhatja az illetékes bizottságnak megvitatásra; ha az interpellálásra adott választ az Országgyűlés nem veszi tudo­másul, a kérdést az illetékes bizottságnak kell kiadni és a kérdés tárgyalását az ~ a bizottság jelentése alapján a következő ülésszakon napirendre tűzi. Az érvényben lévő ügyrend alapján mondotta ki az Országgyűlés egy alkalommal feloszlatását (1958. évi 5. sz. hat.), választotta meg tisztségviselőit a NET-et és a bizott­ságokat 1-2/1958-1962. sz. hat.-ok (MK 1958. 108. sz.). 1-4/1963-1968. sz. hat.-ok (MK 1963. 98. sz.), 1-4/1968-1971. sz. hat.-ok (MK 1968. 67. sz.), hagyta jóvá, ill. választotta meg a ? Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt [3/1958-1962. sz. hat. (MK 1958.108. sz.), 3/1963-1967. sz. hat. (MK 1963. 98. sz.) és 5/1967-1971. sz. hat. (MK 1967. 67. sz.)], továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnökét [8/1967-1971. sz. hat. (MK 1968. 28. sz.)], valamint ülnökeit [6/1958-1962. sz. hat. (MK 1960. 102. sz.) és 11/1963-1967. sz. hat. (MK 1963. 64. sz.)], a legfőbb ügyészt [10/1967-1971. sz. hat. (MK 1969. 53. sz.)]. Néhány alkalommal sor került a NET kiegészítésére is [11/1958-1962. sz. hat. (MK 1961. 74. sz.), 10/1963-1967. sz. hat. (MK 1967. 64. sz.), 11/1967-1971. sz. hat. (MK 1969. 96. sz.)]. Egyes tör­vényeket az ~ évenként hagy jóvá. így a következő évi állami költségvetést az 1950. évi Hl. tv. (MK 199-203), az 1951. IV. tv. (MK XII. 23.) és az 1952. V. tv. (MK 85. sz.), míg a következő évi költségvetési előterjesztéssel és az az évi költségvetés végrehajtá­sának jóváhagyásával az 1954. évi IV. tv. (MK46. sz.) és az 1955. évi I. tv. (MK 49. sz.) foglalkozik. Az 1956. évi H. tv. (MK 16. sz.), az 1957. évi III. tv. (MK 64. sz.) és az 1958. évi I. tv. (MK 34. sz.) az az évi költségvetéseket hagyta jóvá. A következő négy év­ben külön tv. foglalkozik az éves költségvetési előter­jesztésekkel [1959. évi I. tv. (MK 22. sz.), 1960. évi I. tv. (MK9. sz.), 1961. évii. tv. (MK 107. sz.), 1962. évi I. tv. (MK 13. sz.)] és külön tv. az előző évi költ­ségvetések jóváhagyásával [1959. évi III. tv. (MK 81. sz.), 1960. évi II. tv. (MK 68. sz.), 1961. évi IV. tv. (MK 74. sz.), 1962. évi II. tv. (MK 52. sz.)]. Az 1963-1967 közötti ~ -i időszakban az ~ megint csak az éves költségvetéseket hagyta jóvá, így ezzel foglal­kozik az 1963. évi I. tv. (MK 21. sz.), az 1964. évi I. tv. (MK. 9. sz.), az 1965. évi I. tv. (MK 12. sz.), az 1966. évi I. tv. (MK 8. sz.) és az 1967. évi I. tv. (MK 8. sz.). Ettől kezdve az év végén vitatja meg az ~ a következő évi költségvetést és ezt hagyja jóvá az 1967. évi VII. tv. (MK 103. sz.) az 1968. évi VI. tv. (MK 105. sz.), 1969. évi VIII. tv. (MK 96. sz.), míg az év elején hagyja jóvá az előző évi költségvetés végrehajtá­sát az 1968. évi ü. tv.-ben (MK 59. sz.), az 1969. évi IV. tv.-ben (MK 30. sz.). - - Az ~ 1950-1956 között tíz alkalommal foglalkozott minisztériumok alapításá­val, összevonásával és megszüntetésével és mivel ez Alkotmány módosítással járt, tíz tv.-t alkotott (1950. évi IV. tv., 1952. évi I. tv., 1953. évi IV. és VI. tv., 1954. évi m., Vn. és VIH. tv., 1955. évi II. és IV. tv., 1956. évi Hl. tv.). Az 1957. évi H. tv. (MK 57. sz.) a minisztériumok szervezeti módosítását a kormányra bízta. - - Az ~ az 1951. évi II. tv.-val növelte az I. 5 éves terv előirányzatait és többek között a vegyipar ter­melés növekedését az eredetileg előírt 148%-ról 273%-rá, a ruházati iparét 250%-ról 750%-rá emelte. Az 1958. évi H. tv. (MK 55. sz.) az 1958-1960 közötti m. éves tervet, míg az 1960. évi m. tv. (MK 74. sz.) a H. 5 éves tervet, az 1966. évi II. tv. (MK 67. sz.) a Hl. 5 éves tervet iktatta tör vénybe. - - Az első időszakban országos jellegű hivatalok felállítása is törvény útján történik, így kerül sor az 1950. évi I. tv.-ben (MK XII. 10.) az ? Állami Egyházügyi Hivatal, az 1951. évi 11. tv.-ben (MK 48. sz.) az - ÁÉK felállítására, míg az 1954. évi II. tv. (MK 5. sz.) a MNK bírósági szervezetéről, 1954. évi IX. és X. tv. (MK 73. sz.) a tanácsi választások lebonyolításáról, továbbá a taná­csok szervezeti felépítéséről és működéséről rendel­kezik. - - A büntetőperrendtartással foglalkozik az 1951. évi III. tv. (MK 48. sz.) majd ezt módosítja az 1954. évi V. tv. (MK 46. sz.), végül az 1960. évi V. tv. (MK 97. sz.) iktatja törvénybe a MNK Büntető Tör­vénykönyvét. Hasonló a helyzet a polgári perrendtar­tással is, mellyel először az 1952. évi III. tv. (MK 48. sz.) foglalkozik, ezt módosítja az 1954. évi VI. tv. (MK 46. sz.) és az 1957. évi VIÜ. tv., majd az 1959. évi IV. tv. (MK 82. sz.) a MNK Polgári Törvény­könyvet, míg az 1967. évi II. tv. (MK 67. sz.) a Mun­ka Törvénykönyvet iktatja törvénybe. - - Az ~ több esetben szerződéseket, alapokmányokat hagy jóvá, így az 1955. évi m. tv. (MK 60. sz.) a Varsói Szerző­dést, az 1956. évi I. tv. (MK 13. sz.) az Egyesült Nem­zetek alapokmányát, az 1959. évi V. tv. (MK 91. sz.) a Magyar-Kínai egyezményt, az 1960. évi III. tv. (MK 84. sz.) az Indonéziával kötött barátsági szerző­dést, az 1967. évi V. tv. (MK 69. sz.) az MNK-NDK, a VI. tv. (MK 103. sz.) MNK-Szovjetunió, az 1968. évi KI. tv. (MK 59. sz.) a MNK-Lengyel, az 1969. évi I. tv. (MK 30. sz.) az MNK-Csehszlovák és végül 1969. évi V. tv. (MK 77. sz.) a MNK-Bulgária barát­sági és együttműködési szerződést. - - Törvénybe iktatja az ~ az 1953. I. tv.-ben (MK 7. sz.) Sztálin generalisszima-, az 1953. évi XI. tv.-ben (MK 105. sz.) az Ideiglenes Nemzetgyűlés-, az 1959. H. tv.-ben (MK 30. sz.) a Magyar Tanácsköztársaság, az 1965. évi H. tv.-ben (MK. 20. sz.) a Magyar nép felszabadu­lása történelmi jelentőségét. - - Több törvény eti­kai-, ellenőrzési-, ül. oktatási kérdésekkel foglalko­zik, így az 1952. évi IV. tv. (MK 48. sz.) a házasság­ról, családról és a gyámságról, az 1953. évi ül. tv. (MK 9. sz.) a kisdedóvodásokról, az 1954. évi I. tv. (MK 5. sz.) a lakossági bejelentésekről, az 1956. évi IV. tv. (MK 69. sz.) a szabálysértési eljárásokról, az 1957. évi V. tv. és VI. tv. (MK 64. sz.) az állampol­gárságról, ül. a külföldivel kötött házasságról, míg a VII. tv. (MK 92. sz.) és az 1968. évi V. tv. (MK 87. sz.) a népi ellenőrzésről, az 1969. évi II. tv. a találmá­nyok szabadalmi oltalmáról, a III. tv. (MK 30. sz.) a szerzői jogról, az 1969. évi VI. tv. (MK 77. sz.) pedig a szakmunkásképzésről szól. - - 1960-tól kezdve az ~ által alkotott törvények döntő többsége az ipar egyes ágazatainak, vagy a mezőgazdaság egészének, ül. részterületeinek továbbfejlesztésére vonatkozó el­képzeléseket tartalmazza. Ezek közül az 1960. évi ín. tv., valamint IV. tv. (MK 112. sz.) a bányászatról, ül. a honvédelemről, az 1961. évi VI. és VII. tv. (MK 99. sz.) a mg.-i földek védelméről, továbbá az erdőkről és a vadgazdálkodásról, az 1963. évi IV. tv. (MK 84, sz.) a vülamosenergiától, az 1964. évi II. tv. (MK 42. sz.) a postáról és a távközlésről, a ül. tv. (MK 73. sz.) az építésügyről, a IV. tv. (MK 76. sz.) a vízügyről, az 1967. évi ül. ill. IV. tv. (MK 68. sz.) a mezőgazdasági tsz-ekről, valamint a földtulajdonról és a földhaszná­lat továbbfejlesztéséről, az 1968. évi IV. tv. (MK 86. sz.) a vasutakról, az 1969. évi VII. tv. (MK 77. sz.) a gázenergiáról szól

Munkahely, egyéb foglalkozás, szolgálat, jogviszonyban állók:

Szervezeti hierarchia:

Magyar Nemzeti Levéltár

Postacím: 1250 Budapest, Postafiók 3.

Cím: Budapest I. ker., Bécsi kapu tér 2-4.

Tel.: +36 1 225 2843, +36 1 225 2844 Fax: +36 1 225 2817

E-mail:

Nemzeti Emlékezet Bizottsága

Cím: 1088 Budapest, Vas u. 10.

Tel.: +36 1 800 1450 Fax: +36 1 391 1130

E-mail: