Feladatkör: A Magyar Vöröskereszt 1881-ben jött létre, megalakulását a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága 1882-ben ismerte el, 1921-től tagja a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének. Tevékenységét a „Háború áldozatainak védelmét szolgáló” négy Genfi Egyezmény, valamint ezek kiegészítő jegyzőkönyvei alapján végzi, amely egyezményeknek Magyarország jelenleg is aláírója. Figyelembe veszi a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold mozgalom alapszabályát, együttműködik a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával, támogatja a nemzetközi humanitárius jog fejlesztését és ismertetését.
A Magyar Vöröskereszt tevékenységét az 1993. évi XL. törvény szabályozza, a nemzetközi és a magyar jogszabályok szerint együttműködve a magyar hatóságokkal, azok tevékenységét kiegészítve segíti azokat a Genfi Egyezményekben, illetve azok kiegészítő jegyzőkönyveiben előírt humanitárius kötelezettségeik teljesítésében. (Korábbi szabályozás: 1955. évi 25. tvr. és ennek az 1986. évi 26. tvr.el történt módosítása)
A Magyar Vöröskereszt a Nemzetközi Vöröskereszt alapelvei és elismerési
feltételei szerint működő nemzeti humanitárius egyesület, amely alaptevékenységét képező faladatainak teljesítéséhez – külön jogszabályban megállapított – költségvetési támogatásban részesül.
Alapfeladatai:
háború esetén részt vesz a háború áldozatainak mentésében, az áldozatokról és a hadifoglyokról nyilvántartást vezet, a rászorulók, illetve hozzátartozóik részére tájékoztatást,
átmeneti anyagi vagy természetbeni segélyt nyújt;
természeti vagy más katasztrófahelyzet esetén a rászorultakat felkutatja, részükre átmeneti
segélyeket, illetve jogsegélyt biztosít; az áldozatok mentésére segélycsapatokat működtet;
eltűnt személyek felkutatására keresőszolgálatot működtet;
átmeneti szállások megteremtésével, fenntartásával és egyéb módon közreműködik a
menedéket kérők és a menekültek megsegítésében, előmozdítja hazatérésük lehetőségének mielőbbi megteremtését;
egészségneveléssel, házigondozó szolgálat kialakításával, elsősegélynyújtás oktatásával,
továbbá a rendelkezésére álló eszközökkel hozzájárul az élet- és egészségvédelemhez;
szervezi az önkéntes véradók részvételét a véradásban, és részt vesz a vérellátás rendszerének fejlesztésében;
a rászorultak részére igény szerint - az alapszabályban meghatározott módokon - szociális
segítséget nyújt.

Szervezet leírás: A Magyar Vöröskereszt nemzeti humanitárius egyesület, szervezetét és működésének szabályait az alapszabálya állapítja meg, amit, illetve annak módosítását a Magyar Vöröskereszt Országos Küldöttgyűlése hagyja jóvá, ami az egyesület legfőbb döntéshozó és tanácskozó szerve. Ebbe a Megyei–Fővárosi, a Területi és az Alapszervezeti küldöttgyűlések révén kerülnek kiválasztásra a delegáltak. Az Országos Küldöttgyűlés választja meg négy évre az Országos Vezetőséget, amelyet az elnök vezet. Ugyancsak az Országos Küldöttgyűlés választja az Országos Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság tagjait.
Operatív ügyintéző és szakmai irányító szervezete az Országos Igazgatóság, amelyet a főigazgató vezet általános és gazdasági helyettesei közreműködésével, és ami szakmai és gazdasági felügyeletet gyakorol a megyei és fővárosi szervezetek felett.
Az alapszervezeti tevékenység irányítását a Megyei és a Fővárosi Igazgatóságok végzik.
Az egyesület ifjúsági szervezte a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt, amely tagjai a 30, életévüket be nem töltött fiatalok.