Feladatkör: Az 1949. évi XX. törvény (MK 1949. VIII. 20. 174. sz.), a Magyar Népköztársaság Alkotmánya alapján az államigazgatás legfelsőbb szerve a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. A Minisztertanács működéséért az Országgyűlésnek felelős, és köteles munkájáról az országgyűlésnek rendszeresen beszámolni. A Minisztertanács elnöke és tagjai intézkedéseikért és magatartásukért egyénileg is felelősek. A Minisztertanácsot, illetőleg egyes tagjait a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) javaslatára az országgyűlés választja meg és menti fel. A Minisztertanács irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alája rendelt szervek munkáját, biztosítja a törvények és a NET rendeleteinek végrehajtását, a népgazdasági tervek megvalósítását, megoldja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabály hatáskörébe utal. A Minisztertanács az államigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül vagy valamely tagja útján intézkedhet. Jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni és ebből a célból külön szerveket létesíteni. A Minisztertanács tagjai kötelesek az országgyűlésen az országgyűlés tagjai által feltett, a feladatkörükbe tartozó kérdésekre válaszolni. A Minisztertanács feladatának ellátása körében rendeleteket bocsáthat ki, amelyek azonban nem ellenkezhetnek a Népköztársaság törvényeivel vagy a NET rendeleteivel. A rendeleteket a Minisztertanács elnöke írja alá. A tárgyalt időszakban a Minisztertanács a Minisztertanács elnökéből, elnökhelyetteseiből, államminiszterekből és a minisztériumokat (külügy-, belügy-, honvédelmi, pénzügy-, igazságügy-, nehézipari, könnyűipari, földművelésügyi, külkereskedelmi, belkereskedelmi, közlekedés- és postaügyi, népművelési, vallás-és közoktatásügyi, népjóléti) vezető miniszterekből állt. A Minisztertanács üléseit a Minisztertanács elnöke vezette, ő gondoskodott a ~ rendelkezéseinek és határozatainak végrehajtásáról, irányította a közvetlenül alája rendelt szerveket. - A 349/18/1949. NT sz. határozat (NT HT 1949. XI. 30. 48. sz.) hozta létre a Minisztertanács felügyelete alatt a Minisztertanács Gazdasági Irodáját az országos rendezvények és a NET, valamint a Minisztertanács által kijelölt feladatok ellátására. Az 1949. évi 17. tvr. (MK 1949. 250-251. sz.) hívta életre az Álla¬mi Ellenőrző Központot a közületek állami ellenőrzésére a Minisztertanács felügyelete alatt. A felügyeletet a ~ a NT útján gyakorolta.
A 82/1950. III. 21. MT sz. rendelet (MK 1950. III. 21. 49. sz.) a NT-ot is hatósági jogkörrel ruházta fel az árszabályozási ügyekben. Egyben úgy intézkedett, hogy az árszabályozás keretében hozott elvi jelentőségű vagy országos szempontból nagyobb gyakorlati fontossággal bíró döntéseket az NT-nek a Minisztertanács elé kell terjesztenie jóváhagyásra.
A 104/1950. IV. 8. MT sz. rendelet (MK 1950. IV. 8. 61. sz.) módosította a Közületeket Elhelyező Bizottság hatáskörét, egyben úgy intézkedett, hogy felügyeletét a Minisztertanács az OT elnöke útján gyakorolja.

Az 1950. évi I. tv. szerint a NET, a Minisztertanács és a felsőbb helyi tanácsok gyakorolják a felügyeletet és az ellenőrzést az alsóbb helyi tanácsok felett, míg ugyanez a jog illeti meg a Minisztertanácsot az alsóbb vb.-k felett is. A NET, ül. a Minisztertanács megsemmisítheti, megváltoztat.
hatja a helyi tanácsok minden olyan szabályrendeletét, határozatát vagy intézkedését, amely az Alkotmányba ütközik, vagy sérti a dolgozó nép érdekeit.
A 2056/17/1952., a 2057/17/1952. és a 2058/17/1952. Mt. sz. határozatok (HT V. 31.) alapján az - OTH, a -Magyar Szabványügyi Hivatal, ill. az — Áruraktározási Hivatal felett a főfelügyeletet a ~ az ÖT elnöke útján gyakorolja. - Az 1952. évi 20. sz. tvr. értelmé¬en megszűnt NT feladatkörét közvetlenül a Minisztertanács látja el. - A 2049/17/1953. Mt. sz. h. (HT VII. 29.) tette közzé a ~ ügyrendjét, amely szerint a ~ hatáskörét az Alkotmány, a tv.-k és egyéb jogszabályok határozzák meg. A - tagjai: a ~ elnöke, első elnökhelyettese; elnökhelyettesei; az állammin.; ill. az állammin.-h.-ek, a minisztériumokat vezető min.-ek és az ÖT el¬nöke. A' ~ döntése alá tartoznak az alapfontosságú állami ügyek és a jogszabályok által a ~ hatáskörébe utalt kérdések, így az állampolgárokat szélesen érin¬tő, valamennyi min .-t vagy a min.-ek többségét érin¬tő, továbbá a min.-ek szervezetének megállapítására vonatkozó lényeges kérdések; a ~ által előterjeszten¬dő tv. és tvr. javaslatok és tervezetek; nemzetközi egyezmények megkötésére és aláírására adott felha¬talmazás; ~-i r.-ek kibocsátása; a ~ hatáskörébe utalt kinevezések, valamint a min.-ek külföldi utazá-sánakjóváhagyása; az érdemrendekre való javaslat a NET-hez. A min.-ek csak a ~ jóváhagyásával bocsát¬hatnak ki rendeletet. A ~ munkáját a ~ elnöke irá¬nyítja; kinevezi a ~ titkárságának ügyintéző alkal¬mazottait; a ~ ülései közötti időben a ~ nevében jár el, és ilyenkor hat.-ot hozhat halaszthatatlan döntése¬ket igénylő, továbbá a ~ által eldöntendő kisebb je¬lentőségű, valamint a ~ által hatáskörébe utalt ügyekben. A ~ által jóváhagyo tt tervmutatók módo¬sítása általában a ~ hatáskörébe tartozik. A ~ által jóváhagyott mutatókon kisebb jelentőségű módosítá-sokat a ~ elnöke, ezenkívül az ÖT elnöke az illetékes min .-ékkel egyetértésben hajthat végre, de köteles negyedévenként utólag erről a ~-nak beszámolni. A ~ a rendelkezésére álló költségvetési póthitelkeret egy részét a pénzügymin, rendelkezésére bocsátja. A kereten túlmenően csak a ~ engedélyezhet póthitelt és ezeknek ügyében a ~ dönt. A ~ a devizakereteket és az árkiegészítési tervet negyedévenként hagyja jóvá. A ~ hatáskörébe tartozik a bértételek megálla-pítása és a munkavállalók egyes kategóriáit érintő bérügyi intézkedések jóváhagyása; általában az árak megállapítása. A váll. alapítása, átszervezése vagy megszüntetése ügyében az illetékes min. dönt, de a ~ határoz, ha: a szervezés következtében egy iparág más min. felügyelete alá kerül, vagy szervezete lé¬nyegesen változik; olyan váll. alapítására kerül sor, amilyen tárgyú még nem működött, a váll. a külke¬reskedelemben érintett, országos hálózattal rendelke¬zik, bank és biztosításügyi tevékenységet folytat. A ~ hatáskörébe tartozik váll. irányító szervek (trösz-tök, központok), továbbá gazdasági irodák alapítása, összevonása, megszüntetése vagy ezek felügyeleté¬nek módosítása. A ~ elé javaslatot a min.-ek, a SZOT elnöke, a ~ közvetlen felügyelete alá tartozó és a ~ mellett működő intézmények vezetői és a megyei tanácsok vb.-i terjeszthetnek. A ~ ülésén a min.-t akadályoztatása esetén az első min. h., vagy a min. által kijelölt min. h. képviseli. A ~ ülésén a ta¬gokon kívül tanácskozási joggal részt vesznek a leg¬főbb ügyész, az ÁEK elnöke, a ~ titkárságának ve¬zetője. Az egyes ügyek tárgyalásánál megbízott¬ként vesznek részt az előterjesztő (ha nem tagja a ~-nak), szakértők, ezenkívül azok, akiknek részvé¬telét a ~ elnöke elrendeli. Sürgős ügyeket a ~ ülé¬sen kívül, a tagok közötti körözéssel is eldönthet. A ~ hat.-ait a legfőbb ügyésznek és az ÁEK elnökének meg kell küldeni. Az ülések szervezése, a tárgysoro¬zat és a meghívottak névjegyzékének összeállítása a ~ Titkárságának a feladata. - - Az 1066/1954. (VIII. 24.) Mt. sz. h. (MK 61. sz.) megszüntette a helyi ta¬nácsok titkárságát, a ~ Bértitkárságát, valamint az Anyag- és Termékgazdálkodási Titkárságot azzal, hogy az első kettő feladatait a — ~ Titkársága, míg az utóbbiét a ~ Anyag- és Termékgazdálkodási lg. látja el. - Az 1067/1954. (VIII. 24.) Mt. sz. h. (MK 61. sz.) kimondotta, hogy az Áruraktározási Hivatal, az OTH és az — Országos Mérésügyi Hivatal felett a fő felügyeletet a ~ elnöke a ~ Titkársága vezetője útján gyakorolja. - Az 1954. évi 26. sz. tvr. értelmé¬ben az MK-ban kell közzétenni a ~ -i r.-eket, továbbá a ~-nak azokat a hat.-ait, amelyek meghatározott kérdésekben az állami vezetés irányvonalának sokol¬dalú, hosszabb időre szóló előírásait tartalmazzák. -Az 1072/1954. (IX. 4.) Mt. sz. h. (MK 65. sz.) ki¬mondotta, hogy az MK-ban közzétett ~-i r.-ek és hat .-ok kötelezőek az ország egész területén minden¬kire és a külföldön tartózkodó magyar állampolgá¬rokra. A MK-ban közzétételre nem kerülő ~ -i hat.-okat a HT közli. - A 2136/44/1954. Mt. sz. h. (HT IX. 3.) szerint azokat a ~ -i hat.-okat, amelyek titkos jellegüknél fogva a HT-ben nem tehetők közzé, az ér¬dekeltekkel bizalmas úton is lehet közölni. - A 2075/1955. (III. 12.) Mt. sz. h. (HT ül. 12.) újólag meghozta a ~ ügyrendjét. A hatáskör fő meghatáro¬zása, a — összetétele a korábbiakhoz viszonyítva nem változik, de módosul a ~ hatáskörébe utalt feladatok ellátásának módja, mert ezt a ~ teljes ülése mellett, a ~ Elnöksége, a ~ elnöke, a ~ első elnök¬helyettesei és elnökhelyettesei is elláthatják. A ~ tel¬jes ülése (általában kéthetenként) határoz a népgazda¬sági és tervjavaslatokról, a tv.-k és tvr.-ék javaslatai¬nak előterjesztéséről, az állampolgárok széles körét közvetlenül érintő kérdésekről, a minisztériumok többségét érintő általános érvényű szervezeti kérdé¬sekről; a tanácsok vb. munkájának irányításáról és ellenőrzéséről legfelsőbb fokon, a NET hatáskörébe tartozó kinevezések előterjesztéséről, a — munkater¬vének megállapításáról. A ~ a KGST, valamint más nemzetközi gazdasági és tudományos műszaki együttműködési kérdéseket a Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága útján intéz. A ~ teljes ülésen a tagokon kívül tanácskozási joggal vesznek részt a Népköztár¬saság legfőbb ügyésze, az ÁEK elnöke, a Tájékozta¬tási Hivatal elnöke, a ~ Titkársága vezetője, továbbá az egyes ügyek tárgyalásánál az előterjesztő, valamint a meghívott szakértők. A ~ ülésén előterjesztést te¬hetnek a HNF Országos Elnöksége, a ~ tagjai, a Népköztársaság legfőbb ügyésze, a SZOT elnöke, a tömegszervezetek országos központjai, a TSz Tanács, az OTSB, az ÁEK, az MTA, a SZÖVOSZ lg. elnöke, a ~ Titkársága vezetője, a ~ -nak közvetlenül aláren¬delt szervek vezetői, a megyei tanácsok és azok vb.-ai. A - Elnöksége üléseit általában hetente tartja és határoz az egyes kiemelkedő beruházásokról és vá¬rosrendezési tervekről, a nemzetközi tárgyalások irány elveinek megállapításáról, a megállapodások aláírásáról, felhatalmazás megadásáról, a tanács vb. elnökének, elnökhelyetteseinek és titkárának megvá¬lasztásához, valamint visszahívásához, továbbá a vb. tagjainak visszahívásához szükséges jóváhagyások¬ról, a min.-ek és a tanács vb.-k között felmerült vitás ügyek eldöntéséről, bizonyos bankjegyforgalmi és bérkérdésekről, a jogszabályokban meghatározott ki-tüntetések előterjesztéséről. A ~ Elnöksége hat.-ait a ~ jogkörében és nevében hozza. Az elnökségi ülé¬sekre meg kell hívni az előterjesztőt. Az ügyben ér¬dekelt min.-t csak akkor kell meghívni, ha az előter¬jesztéssel nem ért egyet. Az Elnökség elé tartozó sür¬gős ügyek ülésen kívül körözés útján is eldönthetők egyetértés esetén. Mind a ~, mind a ~ Elnöksége munkáját a ~ elnöke irányítja, összehívja és vezeti az üléseket, megállapítja az ülések napirendjét, hatá¬rozatot hoz a ~ jogkörében a hatáskörébe utalt ügyekben, beszámoltatja a ~ tagjait és a ~ -nak köz¬vetlenül alárendelt szervek vezetőit és utasítást ad számukra, gondoskodik a ~ r.-ei és hat.-ai végrehaj¬tásának ellenőrzéséről. A ~ elnökhelyettesei - egy¬mással együttműködve - támogatják a ~ elnökét az államigazgatási munka irányításában, közvetlen fel¬ügyeletet gyakorolnak a ~ által meghatározott mi-nisztériumok és a ~ -nak közvetlenül alárendelt szervek felett. Az ülések előkészítése, szervezése, a hat.-ok közzététele a ~ Titkárságának a feladata. - - A hat. melléklete tartalmazza a tervek-, a pénzügyi ter¬vek módosításának, a devizakeretek-, az egyes bér¬ügyi intézkedések jóváhagyásának, a váll. alapításá¬nak és átszervezésének, a költségvetési szervek alapí¬tásának hatásköri szabályait. - - A 45/1955. (VIII. 10.) MT sz. r. (MK 85. sz.) az árszabályozási ügyek¬ben a ~ hatáskörébe utalta az általános árpolitikai, továbbá a termelési eszközök, mezőgazdasági termé¬kek, fogyasztási cikkek és szolgáltatások általános jellegű árváltozásainál figyelembe veendő irányelvek meghatározását. A — jóváhagyása szükséges minden fogyasztási cikk és a lakosság részére nyújtott szol¬gáltatás fogyasztói árának megváltoztatásához. - Az 51/1955. (VIII. 19.) MT sz, r. (MK 89. sz.) a ~ mel¬lett — Központi Döntőbizottságot hozott létre. - - A NET 1956. évi 26. sz. hat. (MK 93. sz.) kimondotta, hogy addig is, amíg az országgyűlés az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosítására vonatkozó tör¬vényt megalkotja, az államigazgatás legfőbb szerve¬ként a NET által választott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány működik, amelynek élén elnök áll, és amely maga jelöli ki, hogy tagjai közül az államigazgatás egyes ágazatait ki vezeti. - Ennek alapján intézkedik az 1/1956. (XI. 12.) Korm. sz. hat. (MK 93. sz.) az államigazgatás egyes ágazatainak ve¬zetéséről, továbbá a 2/1956. (XI. 12.) és a 3/1956. (XI. 12.) Korm. sz. hat.-ok (MK 93. sz.) különböző kor¬mánybizottságokkinevezéséről. - -Az 1956. évi24. sz. tvr. szerint a min. első helyettesét és a min. h.-eket a ~ nevezi ki. - Az 1956. évi 33. sz. tvr. intézke¬dett egyes minisztériumok összevonásáról és meg¬szüntetéséről. - A 25/1956. (XII. 19.) Korm. sz. hat. kimondotta a — Kormány Tájékoztatási Hivatalának megszervezését a ~ elnökének közvetlenül alá ren¬delve. A 31/1956. (XII. 30.) Korm. sz. hat. (MK 107. sz.) az — Országos Árhivatal felállítását rendeli el azzal, hogy a közvetlen felügyeletet a ~ a pénzügy¬min, útján gyakorolja. Az 1957. évi 5. sz. tvr., ill. az 1957. évi 7. sz. tvr. újabb minisztérium felállításáról intézkedik, ill. módosítja az 1956. évi 33. sz. tvr. egyes intézkedéseit. - Az 1025/1957. (III. 1.) Korm. sz. hat. (MK 25. sz.) az államigazgatás egyes ágaza-tának vezetéséről intézkedett. - - Az 1957. évi II. tv. módosította az Alkotmányt. Eszerint az államigazga¬tás szerve a Magyar Népköztársaság Minisztertaná¬csa. Ettől kezdve a „minisztertanács", ill. a „Korm." megnevezés az egyes szervek neveiben, ill. a r.-ekben és hat .-okban váltakozva fordul elő. Valószínűsíthető, hogy a ~ az 1955. évi ügyrend alapján működött to¬vább. - A 32/1957. (VI. 6.) Korm. sz. r. (MK 63. sz.) intézkedett a — Tudományos és Felsőoktatási Tanács létesítéséről közvetlenül a ~ -nak alárendelten. - Az 1081/1957. (X. 13.) Korm. sz. hat. (MK 111. sz.) előírta, hogy az 1956. X. 20-tól szünetelő HT-t 1957. X. l-jétől újra kell indítani azzal az eltéréssel, hogy abban a GB hat.-ait is közzé kell tenni. - Az 1093/1957. (XII. 28.) Korm. sz. hat. az 1957. évi 66. sz. tvr. végrehajtási ut.-aként az MT-nél Személyügyi titkárság felállítását rendelte el azzal, hogy ennek hozzájárulását kell kérni a vezető állású munkakörök betöltésénél, továbbá mindazon munkakörök betöltésénél, amelyekre ezt a Minisztertanács kiterjeszti.
Az 1957. évi VII. tv. a népi ellenőrzés megvalósítására Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot (KNEB) hívott életre a Minisztertanács irányítása alatt. A KNEB elnöke az MT ülésein tanácskozási joggal vesz részt. - A 2045/1958. (VI. 1.) Korm. sz. hat. (HT 17. sz.) felkérte a Legfelsőbb Bíróság elnökét, hogy a Minisztertanács ülésein rendszeresen részt vegyen. - Az országgyűlés 3/1958-1962. sz. határozata a NET javaslata alapján a Minisztertanácsot tisztében megerősítette.
Az 1959. évi 25. sz. tvr. a Minisztertanács főfelügyelete alatt Állami Egyházügyi Hivatalt állított fel, amelynek szervezetére, hatáskörére, valamint működésére vonatkozó rendelkezéseket a Minisztertanács állapítja meg. - Az 1010/1961. (V. 9.) Korm. sz. hat. (MK 36. sz.) megszüntette a Minisztertanács Személyügyi titkárságát azzal, hogy ennek feladatait 1961. V. l-jétől a miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői látják el. - Az Országgyűlés 5/1963-1967. sz. hat.-a (MK 21. sz.) meg-erősítette a — -t tisztében és első ízben közli annak összetételét is: elnök, négy elnökhelyettes, egy államminiszter Tagok: az ÖT elnöke, a honvédelmi-, egészségügyi-, kohó- és gépipari-, művelődésügyi-, külkereskedelmi-, közlekedés- és postaügyi-, élelmezésügyi-, nehézipari-, földművelésügyi-, könnyű¬ipari-, igazságügy-, belügy-, külügy-, belkereskedelem-, pénzügy-, építésügyi-, munkaügyi min. - A 25/1963. NET sz. hat. (MK 93. sz.) meghatározta azoknak a körét, akiket a Minisztertanács nevez ki. - Az 1965. évi 8. sz. tvr. felhatalmazta a Minisztertanácsot, hogy egyes, általa meghatározott területeken az államhatalom helyi szerveinek és azok bizottságainak hatáskörét, illetékességét és működését átmenetileg a tv.-k rendelkezéseitől eltérően szabályozza.
Az Országgyűlés 5/1967-1971. sz. határozata (MK 25. sz.) megválasztotta a Minisztertanácsot, amely összetételében annyiban módosult, hogy nincs államminiszter és a tagja az OMFB elnöke is. - A 2025/1967. (V. 28.) Korm. sz. hat. (HT 17. sz.) úgy intézkedett, hogy a Minisztertanács hagyja jóvá a népgazdasági terv keretében az OT előterjesztése alapján az összes tanácsra együttesen a fejlesztési alaphoz az állami hozzájárulás fix összegét; a tanácsok fejlesztési alapja saját bevételi forrásainak szabályozását, továbbá megyei szintű tanácsonként az egyedi és célcsoportos beruházásokat, az állami lakásépítésből a szövetkezeti úton értékesítendő lakások arányát; a lakó¬ház és az út-hídfelújítás és fenntartás összegét, a középfokú oktatási intézmények első éves tanulóinak létszámát nappali tagozaton, a tanácsi fejlesztési alappal kapcsolatos devizakereteket. A költségvetési jut¬tatást öt évre fix összegben a Minisztertanács állapítja meg és a Minisztertanács, ill. az Országgyűlés határozza meg a tanácsi költség¬vetési bevételi források körét és az azokból való részesedés arányát, továbbá az állami hozzájárulás eset-leges évenkénti módosítását. - A 2027/1967. (V. 28.) Korm. sz. határozat (HT 17. sz.) szerint az ágazati miniszterek érvényesítik ágazataik sajátos szempontjait a Minisztertanács döntéseinek meghozatalakor, valamint a funkcionális szervek irányában a gazdaságpolitikai döntések, a közgazdasági szabályozó-ösztönző rendszerek kidolgozásakor.
A 10/1968. NET sz. határozat (MK 25. sz.) szerint a jövőben a Minisztertanács szabályozza, hogy a különböző jogszabályokban hatáskörébe utalt kinevezési jogkört közvetlenül egyik tagja vagy a Minisztertanács által kijelölt más személy útján gyakorolja.
Az 1007/1968. (III. 24.) Korm. sz. hat. (MK 25.) meghatározta azok körét, akiket a Minisztertanács nevez ki. A hat. értelmében a Minisztertanács apparátusán belül az alábbi hivatalok és bizottságok működnek: MT Titkárság, MT Tanácsszervek o. MT Tájékoztatási Hivatal, továbbá Gazdasági Bizottság, Honvédelmi Bizottság, Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkársága. - - Az 1968. évi V. tv. a KNEB-et továbbra is a ~ felügyelete és irányítása alatt hagyja, de tevékenységéért a Minisztertanács mellett a NET-nek is felelős.
Az 1969. évi 41. sz. tvr. kimondotta, hogy az MTA működése felett a főfelügyeletet a Minisztertanács gyakorolja. Ebben a jogkörében kijelöli azokat a feladatokat, amelyek az MTA-ra a tudományos élet irányításában, illetőleg meghatározott kutatásokban hárulnak, jóváhagyja az MTA közgyűlése által elfogadott alapszabályokat, ellenőrzi az MTA tevékenységét.
Az 1042/1970. (IX. 10.) Korm. sz. hat. (MK IX. 10.) a Minisztertanács kinevezési jogkörét az Űrkutatási Kormánybizottság elnökével, valamint az -» Országos Atomenergiai Bizottság elnökével és elnökhelyetteseivel bővítette.

Irányítja a tanácsokat, ellátja a tanácsok tevékenysége törvényességének felügyeletét. Általános elvi irányítást gyakorol; figyelemmel kíséri, elemzi és ellenőrzi a tanácsok tevékenységét; megsemmisíti a fővárosi, megyei tanácsnak jogszabályt vagy a társadalom érdekét sértő rendeletét, határozatát; dönt a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága és a helyi tanács között keletkezett vitában; dönt a miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője és a fővárosi, megyei tanács, illetőleg végrehajtó bizottság között keletkezett vitában; irányítja a fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottságát; megsemmisíti a fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottságának jogszabályt vagy a társadalom érdekeit sértő határozatát; jóváhagyja a fővárosi, megyei tanácselnök és tanácselnök-helyettes megválasztását és visszahívását; jelöli a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárát; gyakorolja a fegyelmi jogkört a fővárosi, megyei tanácselnök, tanácselnök-helyettes és a végrehajtó bizottság titkára felett. Dönt községnek, városnak, járásnak megyék közötti, községnek járások közötti átcsatolásáról; községnek városkörnyéki községgé nyilvánításáról; megyehatárt is módosító területrész átcsatolásáról; államigazgatási helynevekről. Ha a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a tanácsot feloszlatja, az új tanács végrehajtó bizottságának megválasztásáig a Minisztertanács ideiglenes végrehajtó bizottságot jelöl ki.
1971. évi I. törvény: a tanácsokról Irányítja a tanácsokat, ellátja a tanácsok tevékenysége törvényességének felügyeletét: általános elvi irányítást gyakorol; figyelemmel kíséri, elemzi és ellenőrzi a tanácsok tevékenységét; megsemmisíti a fővárosi, megyei tanácsnak jogszabályt vagy a társadalom érdekét sértő rendeletét, határozatát; dönt a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága és a helyi tanács között keletkezett vitában; továbbá a miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője és a fővárosi, megyei tanács, illetőleg végrehajtó bizottság között keletkezett vitában; f) irányítja a fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottságát; g) megsemmisíti a fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottságának jogszabályt vagy a társadalom érdekeit sértő határozatát; jóváhagyja a fővárosi, megyei tanácselnök és tanácselnök-helyettes megválasztását és visszahívását; jelöli a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárát; j) gyakorolja a fegyelmi jogkört a fővárosi, megyei tanácselnök, tanácselnök-helyettes és a végrehajtó bizottság titkára felett. Dönt községnek, városnak, járásnak megyék közötti, községnek járások közötti átcsatolásáról; községnek városkörnyéki községgé nyilvánításáról; megyehatárt is módosító területrész átcsatolásáról; államigazgatási helynevekről. Ha a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a tanácsot feloszlatja, az új tanács végrehajtó bizottságának megválasztásáig a Minisztertanács ideiglenes végrehajtó bizottságot jelöl ki. Külön rendelkezik a művelődésügyi, egészségügyi, szociális, munkaügyi és egyéb intézmények létesítésére, megszüntetésére, tevékenységi körük megváltoztatására vonatkozó általános szabályokról.11/1971. (III. 31.) Korm. r. (MK 1971.03.31. 21. sz.)
1977-től irányítja az állami ellenőrzést (többször módosított, egységes szövegbe foglalt 50/1977. (XII.21. MK/1985/279) MT. rendelet az állami ellenőrzésről), valamint a kinevezési jogkör (1053/1977. (XII.31.) MT határozat).
Egyéb feladatköri kiegészitések: 1979. évi II. törvény az állami pénzügyekről;
kinevezési jogkör módosítása (1030/1985. (IV.20. MK/1985/424) Mt hat.);
az egyetemi tanárt kinevezi és fölmenti (1985. évi I. törvény (MK/1985/475)); 1985. évi III. törvény az állami pénzügyekről (MK/1985/506); 1064/1986. (X. 30.) MT határozat az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottságról szóló 1016/1983. (VI. 1.) MT határozat módosításáról.

Szervezet leírás: A Minisztertanács hivatali apparátusának szervezete: Minisztertanács Titkársága, Főkönyvelőség, Bértitkárság, Anyag- és termékgazdálkodási titkárság, Helyi tanácsok titkársága, Személyzeti titkárság.
Az 1950. évi IV. tv. módosította először az Alkotmány minisztériumokra vonatkozó kitételét és összevonásokkal, szétválasztá­sokkal, ill. alapításokkal új minisztériumokat hozott létre ezzel megváltoztatva a ~ összetételét is. - - A 2056/17/1952., a 2057/17/1952. és a 2058/17/1952. Mt. sz. h.-ok (HT V. 31.) alapján az - OTH, a - Magyar Szabványügyi Hivatal, ül. az ? Áruraktáro­zási Hivatal felett a főfelügyeletet a ~ az ÖT elnöke útján gyakorolja. - Az 1952. évi 20. sz. tvr. értelmé­ben megszűnt NT feladatkörét közvetlenül a ~ látja el. - A 2049/17/1953. Mt. sz. h. (HT VII. 29.) tette közzé a ~ ügyrendjét, amely szerint a ~ hatáskörét az Alkotmány, a tv.-k és egyéb jogszabályok határoz­zák meg. A ~ tagjai: a ~ elnöke, első elnökhelyette­se; elnökhelyettesei; az állammin.; ill. az állammin.-h.-ek, a minisztériumokat vezető min.-ek és az ÖT el­nöke. A' ~ döntése alá tartoznak az alapfontosságú állami ügyek és a jogszabályok által a ~ hatáskörébe utalt kérdések, így az állampolgárokat szélesen érin­tő, valamennyi min .-t vagy a min.-ek többségét érin­tő, továbbá a min.-ek szervezetének megállapítására vonatkozó lényeges kérdések; a ~ által előterjeszten­dő tv. és tvr. javaslatok és tervezetek; nemzetközi egyezmények megkötésére és aláírására adott felha­talmazás; ~-i r.-ek kibocsátása; a ~ hatáskörébe utalt kinevezések, valamint a min.-ek külföldi utazá­sánakjóváhagyása; az érdemrendekre való javaslat a NET-hez. A min.-ek csak a ~ jóváhagyásával bocsát­hatnak ki rendeletet. A ~ munkáját a ~ elnöke irá­nyítja; kinevezi a ~ titkárságának ügyintéző alkal­mazottait; a ~ ülései közötti időben a ~ nevében jár el, és ilyenkor hat.-ot hozhat halaszthatatlan döntése­ket igénylő, továbbá a ~ által eldöntendő kisebb je­lentőségű, valamint a ~ által hatáskörébe utalt ügyekben. A ~ által jóváhagyott tervmutatók módo­sítása általában a ~ hatáskörébe tartozik. A ~ által jóváhagyott mutatókon kisebb jelentőségű módosítá­sokat a ~ elnöke, ezenkívül az ÖT elnöke az illetékes min .-ékkel egyetértésben hajthat végre, de köteles negyedévenként utólag erről a ~-nak beszámolni. A ~ a rendelkezésére álló költségvetési póthitelkeret egy részét a pénzügymin, rendelkezésére bocsátja. A kereten túlmenően csak a ~ engedélyezhet póthitelt és ezeknek ügyében a ~ dönt. A ~ a devizakereteket és az árkiegészítési tervet negyedévenként hagyja jóvá. A ~ hatáskörébe tartozik a bértételek megálla­pítása és a munkavállalók egyes kategóriáit érintő bérügyi intézkedések jóváhagyása; általában az árak megállapítása. A váll. alapítása, átszervezése vagy megszüntetése ügyében az illetékes min. dönt, de a ~ határoz, ha: a szervezés következtében egy iparág más min. felügyelete alá kerül, vagy szervezete lé­nyegesen változik; olyan váll. alapítására kerül sor, amilyen tárgyú még nem működött, a váll. a külke­reskedelemben érintett, országos hálózattal rendelke­zik, bank és biztosításügyi tevékenységet folytat. A ~ hatáskörébe tartozik váll. irányító szervek (trösz­tök, központok), továbbá gazdasági irodák alapítása, összevonása, megszüntetése vagy ezek felügyeleté­nek módosítása. A ~ elé javaslatot a min.-ek, a SZOT elnöke, a ~ közvetlen felügyelete alá tartozó és a ~ mellett működő intézmények vezetői és a megyei tanácsok vb.-i terjeszthetnek. A ~ ülésén a min.-t akadályoztatása esetén az első min. h., vagy a min. által kijelölt min. h. képviseli. A ~ ülésén a ta­gokon kívül tanácskozási joggal részt vesznek a leg­főbb ügyész, az ÁEK elnöke, a ~ titkárságának ve­zetője. Az egyes ügyek tárgyalásánál megbízott­ként vesznek részt az előterjesztő (ha nem tagja a ~-nak), szakértők, ezenkívül azok, akiknek részvé­telét a ~ elnöke elrendeli. Sürgős ügyeket a ~ ülé­sen kívül, a tagok közötti körözéssel is eldönthet. A ~ hat.-ait a legfőbb ügyésznek és az ÁEK elnökének meg kell küldeni. Az ülések szervezése, a tárgysoro­zat és a meghívottak névjegyzékének összeállítása a ~ Titkárságának a feladata. - - Az 1066/1954. (VIII. 24.) Mt. sz. h. (MK 61. sz.) megszüntette a helyi ta­nácsok titkárságát, a ~ Bértitkárságát, valamint az Anyag- és Termékgazdálkodási Titkárságot azzal, hogy az első kettő feladatait a ? ~ Titkársága, míg az utóbbiét a ~ Anyag- és Termékgazdálkodási Ig. látja el. - Az 1067/1954. (VIII. 24.) Mt. sz. h. (MK 61. sz.) kimondotta, hogy az Áruraktározási Hivatal, az OTH és az ? Országos Mérésügyi Hivatal felett a fő felügyeletet a ~ elnöke a ~ Titkársága vezetője útján gyakorolja. - Az 1954. évi 26. sz. tvr. értelmé­ben az MK-ban kell közzétenni a ~ -i r.-eket, továbbá a ~-nak azokat a hat.-ait, amelyek meghatározott kérdésekben az állami vezetés irányvonalának sokol­dalú, hosszabb időre szóló előírásait tartalmazzák. - Az 1072/1954. (IX. 4.) Mt. sz. h. (MK 65. sz.) ki­mondotta, hogy az MK-ban közzétett ~-i r.-ek és hat .-ok kötelezőek az ország egész te rületén minden­kire és a külföldön tartózkodó magyar állampolgá­rokra. A MK-ban közzétételre nem kerülő ~ -i hat.-okat a HT közli. - A 2136/44/1954. Mt. sz. h. (HT IX. 3.) szerint azokat a ~ -i hat.-okat, amelyek titkos jellegüknél fogva a HT-ben nem tehetők közzé, az ér­dekeltekkel bizalmas úton is lehet közölni. - A 2075/1955. (III. 12.) Mt. sz. h. (HT ül. 12.) újólag meghozta a ~ ügyrendjét. A hatáskör fő meghatáro­zása, a ? összetétele a korábbiakhoz viszonyítva nem változik, de módosul a ~ hatáskörébe utalt feladatok ellátásának módja, mert ezt a ~ teljes ülése mellett, a ~ Elnöksége, a ~ elnöke, a ~ első elnök­helyettesei és elnökhelyettesei is elláthatják. A ~ tel­jes ülése (általában kéthetenként) határoz a népgazda­sági és tervjavaslatokról, a tv.-k és tvr.-ék javaslatai­nak előterjesztéséről, az állampolgárok széles körét közvetlenül érintő kérdésekről, a minisztériumok többségét érintő általános érvényű szervezeti kérdé­sekről; a tanácsok vb. munkájának irányításáról és ellenőrzéséről legfelsőbb fokon, a NET hatáskörébe tartozó kinevezések előterjesztéséről, a ? munkater­vének megállapításáról. A ~ a KGST, valamint más nemzetközi gazdasági és tudományos műszaki együttműködési kérdéseket a Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága útján intéz. A ~ teljes ülésen a tagokon kívül tanácskozási joggal vesznek részt a Népköztár­saság legfőbb ügyésze, az ÁEK elnöke, a Tájékozta­tási Hivatal elnöke, a ~ Titkársága vezetője, továbbá az egyes ügyek tárgyalásánál az előterjesztő, valamint a meghívott szakértők. A ~ ülésén előterjesztést te­hetnek a HNF Országos Elnöksége, a ~ tagjai, a Népköztársaság legfőbb ügyésze, a SZOT elnöke, a tömegszervezetek országos központjai, a TSz Tanács, az OTSB, az ÁEK, az MTA, a SZÖVOSZ Ig. elnöke, a ~ Titkársága vezetője, a ~ -nak közvetlenül aláren­delt szervek vezetői, a megyei tanácsok és azok vb.-ai. A ~ Elnöksége üléseit általában hetente tartja és határoz az egyes kiemelkedő beruházásokról és vá­rosrendezési tervekről, a nemzetközi tárgyalások irányelveinek megállapításáról, a megállapodások aláírásáról, felhatalmazás megadásáról, a tanács vb. elnökének, elnökhelyetteseinek és titkárának megvá­lasztásához, valamint visszahívásához, továbbá a vb. tagjainak visszahívásához szükséges jóváhagyások­ról, a min.-ek és a tanács vb.-k között felmerült vitás ügyek eldöntéséről, bizonyos bankjegyforgalmi és bérkérdésekről, a jogszabályokban meghatározott ki­tüntetések előterjesztéséről. A ~ Elnöksége hat.-ait a ~ jogkörében és nevében hozza. Az elnökségi ülé­sekre meg kell hívni az előterjesztőt. Az ügyben ér­dekelt min.-t csak akkor kell meghívni, ha az előter­jesztéssel nem ért egyet. Az Elnökség elé tartozó sür­gős ügyek ülésen kívül körözés útján is eldönthetők egyetértés esetén. Mind a ~, mind a ~ Elnöksége munkáját a ~ elnöke irányítja, összehívja és vezeti az üléseket, megállapítja az ülések napirendjét, hatá­rozatot hoz a ~ jogkörében a hatáskörébe utalt ügyekben, beszámoltatja a ~ tagjait és a ~ -nak köz­vetlenül alárendelt szervek vezetőit és utasítást ad számukra, gondoskodik a ~ r.-ei és hat.-ai végrehaj­tásának ellenőrzéséről. A ~ elnökhelyettesei - egy­mással együttműködve - támogatják a ~ elnökét az államigazgatási munka irányításában, közvetlen fel­ügyeletet gyakorolnak a ~ által meghatározott mi­nisztériumok és a ~ -nak közvetlenül alárendelt szer­vek felett. Az ülések előkészítése, szervezése, a hat.-ok közzététele a ~ Titkárságának a feladata. - - A hat. melléklete tartalmazza a tervek-, a pénzügyi ter­vek módosításának, a devizakeretek-, az egyes bér­ügyi intézkedések jóváhagyásának, a váll. alapításá­nak és átszervezésének, a költségvetési szervek alapí­tásának hatásköri szabályait. - - A 45/1955. (VIII. 10.) MT sz. r. (MK 85. sz.) az árszabályozási ügyek­ben a ~ hatáskörébe utalta az általános árpolitikai, továbbá a termelési eszközök, mezőgazdasági termé­kek, fogyasztási cikkek és szolgáltatások általános jellegű árváltozásainál figyelembe veendő irányelvek meghatározását. A ? jóváhagyása szükséges minden fogyasztási cikk és a lakosság részére nyújtott szol­gáltatás fogyasztói árának megváltoztatásához. - Az 51/1955. (VIII. 19.) MT sz, r. (MK 89. sz.) a ~ mel­lett ? Központi Döntőbizottságot hozott létre. - - A NET 1956. évi 26. sz. hat. (MK 93. sz.) kimondotta, hogy addig is, amíg az országgyűlés az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosítására vonatkozó tör­vényt megalkotja, az államigazgatás legfőbb szerve­ként a NET által választott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány működik, amelynek élén elnök áll, és amely maga jelöli ki, hogy tagjai közül az államigazgatás egyes ágazatait ki vezeti. - Ennek alapján intézkedik az 1/1956. (XI. 12.) Korm. sz. hat. (MK 93. sz.) az államigazgatás egyes ágazatainak ve­zetéséről, továbbá a 2/1956. (XI. 12.) és a 3/1956. (XI. 12.) Korm. sz. hat.-ok (MK 93. sz.) különböző kor­mánybizottságokkinevezéséről. - - Az 1956. évi24. sz. tvr. szerint a min. első helyettesét és a min. h.-eket a ~ nevezi ki. - Az 1956. évi 33. sz. tvr. in tézke­dett egyes minisztériumok összevonásáról és meg­szüntetéséről. - A 25/1956. (XII. 19.) Korm. sz. hat. kimondotta a ? Kormány Tájékoztatási Hivatalának megszervezését a ~ elnökének közvetlenül alá ren­delve. A 31/1956. (XII. 30.) Korm. sz. hat. (MK 107. sz.) az ? Országos Árhivatal felállítását rendeli el azzal, hogy a közvetlen felügyeletet a ~ a pénzügy­min, útján gyakorolja. Az 1957. évi 5. sz. tvr., ill. az 1957. évi 7. sz. tvr. újabb minisztérium felállításáról intézkedik, ill. módosítja az 1956. évi 33. sz. tvr. egyes intézkedéseit. - Az 1025/1957. (III. 1.) Korm. sz. hat. (MK 25. sz.) az államigazgatás egyes ágaza­tának vezetéséről intézkedett. - - Az 1957. évi II. tv. módosította az Alkotmányt. Eszerint az államigazga­tás szerve a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa. Ettől kezdve a „minisztertanács", ill. a „Korm." megnevezés az egyes szervek neveiben, ill. a r.-ekben és hat .-okban váltakozva fordul elő. Valószínűsíthető, hogy a ~ az 1955. évi ügyrend alapján működött to­vább. - A 32/1957. (VI. 6.) Korm. sz. r. (MK 63. sz.) intézkedett a ? Tudományos és Felsőoktatási Tanács létesítéséről közvetlenül a ~ -nak alárendelten. - Az 1081/1957. (X. 13.) Korm. sz. hat. (MK 111. sz.) előírta, hogy az 1956. X. 20-tól szünetelő HT-t 1957. X. l-jétől újra kell indítani azzal az eltéréssel, hogy ab­ban a GB hat.-ait is közzé kell tenni. - Az 1093/1957. (XII. 28.) Korm. sz. hat. az 1957. évi 66. sz. tvr. vég­rehajtási ut.-aként az MT-nél Személyügyi titkárság felállítását rendelte el azzal, hogy ennek hozzájárulá­sát kell kérni a vezető állású munkakörök betöltésé­nél, továbbá mindazon munkakörök betöltésénél, amelyekre ezt a ? kiterjeszti. - Az 1957. évi VII. tv. a népi ellenőrzés megvalósítására -? Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot (KNEB) hívott életre a ~ irá­nyítása alatt. A KNEB elnöke az MT ülésein tanács­kozási joggal vesz részt. - A 2045/1958. (VI. 1.) Korm. sz. hat. (HT 17. sz.) felkérte a - Legfelsőbb Bíróság elnökét, hogy a ? ülésein rendszeresen részt vegyen. - Az országgyűlés 3/1958-1962. sz. hat.-a a NET javaslata alapján a ? -t tisztében meg­erősítette. - Az 1959. évi 25. sz. tvr. a ~ főfelügyele­te alatt ? Állami Egyházügyi Hivatalt állított fel, amelynek szervezetére, hatáskörére, valamint műkö­désére vonatkozó rendelkezéseket a ~ állapítja meg. - Az 1010/1961. (V. 9.) Korm. sz. hat. (MK 36. sz.) megszüntette a ~ Személyügyi titkárságát azzal, hogy ennek feladatait 1961. V. l-jétől a min.-ek, az országos hatáskörű szervek vezetői látják el. - Az Or­szággyűlés 5/1963-1967. sz. hat.-a (MK 21. sz.) meg­erősítette a ? -t tisztében és első ízben közli annak összetételét is: elnök, négy elnökhelyettes, egy ál­lammin. Tagok: az ÖT elnöke, a honvédelmi-, egészségügyi-, kohó- és gépipari-, művelődésügyi-, külkereskedelmi-, közlekedés- és postaügyi-, élel­mezésügyi-, nehézipari-, földművelésügyi-, könnyű­ipari-, igazságügy-, belügy-, külügy-, belkereskede­lem-, pénzügy-, építésügyi-, munkaügyi min. - A 25/1963. NET sz. hat. (MK 93. sz.) meghatározta azoknak a körét, akiket a ~ nevez ki. - Az 1965. évi 8. sz. tvr. felhatalmazta a ~ -öt, hogy egyes, általa meghatározott területeken az államhatalom helyi szerveinek és azok bizottságainak hatáskörét, illeté­kességét és működését átmenetileg a tv.-k rendelke­zéseitől eltérően szabályozza. - Az Országgyűlés 5/1967-1971. sz. hat.-a (MK 25. sz.) megválasztotta a ~-ot, amely összetételében annyiban módosult, hogy nincs állammin, és a ? tagja az OMFB elnöke is. - A 2025/1967. (V. 28.) Korm. sz. hat. (HT 17. sz.) úgy intézkedett, hogy a ~ hagyja jóvá a népgazdasá­gi terv keretében az ÖT előterjesztése alapján az összes tanácsra együttesen a fejlesztési alaphoz az ál­lami hozzájárulás fix összegét; a tanácsok fejlesztési alapja saját bevételi forrásainak szabályozását, továb­bá megyei szintű tanácsonként az egyedi és célcso­portos beruházásokat, az állami lakásépítésből a szö­vetkezeti úton értékesítendő lakások arányát; a lakó­ház és az út-hídfelújítás és fenntartás összegét, a kö­zépfokú oktatási intézmények első éves tanulóinak létszámát nappali tagozaton, a tanácsi fejlesztési alap­pal kapcsolatos devizakereteket. A költségvetési jut­tatást öt évre fix összegben a ~ állapítja meg és a ~, ül. az Országgyűlés határozza meg a tanácsi költség­vetési bevételi források körét és az azokból való ré­szesedés arányát, továbbá az állami hozzájárulás eset­leges évenkénti módosítását. - A 2027/1967. (V. 28.) Korm. sz. hat. (HT 17. sz.) szerint az ágazati min.-ek érvényesítik ágazataik sajátos szempontjait a ~ dön­téseinek meghozatalakor, valamint a funkcionális szervek irányában a gazdaságpolitikai döntések, a közgazdasági szabályozó-ösztönző rendszerek kidol­gozásakor. - A 10/1968. NET sz. hat. (MK 25. sz.) szerint a jövőben a ~ szabályozza, hogy a különböző jogszabályokban hatáskörébe utalt kinevezési jogkört közvetlenül egyik tagja vagy a ~ által kijelölt más személy útján gyakorolja. - Az 1007/1968. (III. 24.) Korm. sz. hat. (MK 25.) meghatározta azok körét, akiketa ~ nevez ki. A hat. értelmében a ~ apparátu­sán belül az alábbi hivatalok és bizottságok működ­nek: - MT Titkárság, - MT Tanácsszervek o. - MT Tájékoztatási Hivatal, továbbá Gazdasági Bizott­ság, Honvédelmi Bizottság, Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkársága. - - Az 1968. évi V. tv. a KNEB-et továbbra is a ~ felügyelete és irányítása alatt hagyja, de tevékenységéért a ~ mellett a NET-nek is felelős. - - Az 1969. évi 41. sz. tvr. kimondot­ta, hogy az MTA működése felett a főfelügyeletet a ~ gyakorolja. Ebben a jogkörében kijelöli azokat a fel­adatokat, amelyek a